Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár 129. Egyességi illeték szempontjából első tárgyalásnak kell tekinteni azt a tárgyalást is, amelyen a fél ügyuédvallásra utasíttatott. (Közigazgatási bíróság 8123/1928. P. sz.) Indokok: A panaszostól azon az alapon követelnek fele ítéleti illetéknek megfelelő egyességi illetéket, mert az egyesség a második tárgyaláson költetett meg. A panaszos azt vitatja, hogy az egyesség az első tárgyalási napon köttetett meg és így helyesen rótta le az ítéleti illeték egy negyed részét, mert a szóbanforgó perben az első határnapon tárgyalás nem tartatott, miután a bíróság az alperest ügyvéd vallására utasította. A panaszt alaposnak elismerni nem lehetett. Ugyanis a polgári perrendtartás (1911:1. tcikk) 98. §-a szerint azokban a perekben is, amelyekben az ügyvédi képviselet kötelező, a felek ügyvédi képviselet nélkül személyesen köthetnek egyességet. Ebből okszerűen folyik, hogy az egyességi illeték mértéke szempontjából a szóbanforgó esetben első tárgyalásnak kell tekinteni azt a tárgyalást is, amelyen az alperes ügyvéd vallására utasíttatott. 130. Köztartozás visszatérítési igény átruházása esetén a kincstár csak az átruházás előtt keletkezett igényeit számíthatja be. .(Közigazgatási bíróság 14,840/1927. P. sz.) Indokok: A panaszló 1915. évi december hó 14-én bejentette és az azon hónap 7-én kiállított engedményi okirattal igazolta a kir. pénzügyigazgatóságnál, hogy H. Miksa reáengedményezte a neki a 775/1913. tétel alatti ilietékre befizetett 2904 korona 78 fillérből visszajáró összeget. A kir. pénzügyigazgatóság 2420 korona 59 fillér visszatérítését elrendelte, de abból csak 1538 korona 30 fillért fizethetett ki a panaszlónak, 882 korona 29 fillért az engedményező hasonösszegű adótartozására vételeztelett be. Az utóbbi intézkedést támadó panaszt jogosnak s a panaszkérelmet teljesítendőnek találta* a bíróság; mert: B. Miksának szóbanlevő 882 korona 29 fillér adótartozása az iratok között levő adófőkönyvi kivonatok tartalma szerint az 1916. évre kivetett jövedelemadóból és útadóból keletkezett, tehát az engedményezés és annak bejelentése idején nem állott fenn.