Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 75 200 °/0-nak megfelelő hitközségi adót szed. A határozat a jegyzőkönyv záradéka szerint a szószékről élőszóval kihirdettetett, a templom ajtajára és a kath. hitközség székházában írásban szembetűnő helyen kifüggesztetett és a hitközség tagjai fellebbezési jogukra kitaníttattak. A határozatot B. Béla és 67 társa megfellebbezte a megyéspüspökhöz, aki azonban a határozatot jóváhagyta, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig J. János és társai által az adó tárgyában hozzá intézett panasz elutasításával végső fokon döntött. Ezek szerint nyilvánvaló, hogy a kérdéses egyházközségi adó szabályszerűen és az összes felső fórumok kimerítésével jogérvényesen állapíttatott meg, még pedig abban a mérvben, mint amelyben követeltetik. Következik ebből, hogy az egyházközség jogosítva volt ennek az adónak a szedésére, jogosítva volt ennek folyamányoként azt a szükséghez képest kényszer útján is behajtani. Kérdés a panasz folytán ez után, hogy ez az egyházközségi adó közadók módjára be volt-e hajtható, s ennek során a többi közszolgáltatással együttes kezelésbe volt-e vehető. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 8342/1926. I. ü. o. számú határozatában foglalt megállapítás szerint is a szabályszerűen megalakult és jóváhagyást nyert alapszabályokkal biró egyházközség alapszabályainak 4. §-a szerint «A hitközség határozatainak végrehajtásánál, a hitközségi adók behajtásánál, amennyire erre szükség van, közigazgatási segélyt vehet igénybe». Az alapszabályoknak ez a rendelkezése megfelel az eddigi jogszokásnak és joggyakorlatnak, amely szerint a hitközségi adók is közigazgatási úton behajthatók. Ezen alapszik a budapesti róm. kath. egyházközségek adójának a bíboros hercegprímás által 1924. évi május hó 15-én jóváhagyott, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter által a 2337/1925. IV. szám alatt kelt leiratával jóváhagyott szabályzata, amelynek 15. §-a úgy rendelkezik, hogy «Az egyházi adót közadók módjára kell behajtani» s annak 14. §-a még azt is rendeli, hogy a késedelmesen fizetett egyházi adók után a közadók kezeléséről szóló törvény értelmében kell késedelmi kamatot fizetni és szedni. S a kifejtett joggyakorlatot nem szüntette "meg az 1895. évi XLIII. tc. 9. §. 3. pontjának rendelkezése sem az ugyanazon törvény 6. §-ának rendelkezésénél fogva, amely szerint a latin és a felsorolt többi egyházra és hívőkre vonatkozó törvények és jogszabályok változatlanul fenntartatnak.