Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

74 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. Ami panaszosnak az 1. és 4. pont alatt előterjesztett panaszait s az azok kapcsán előterjesztett kérelmét illeti, ezek lényegileg az egyházi adó jogossága és helyessége ellen irányulnak ; ezekben a kérdésekben pedig a m. kir. közigazgatási bíróság az ugyanazon adók tárgyában panaszos és F. Lajos ugyancsak z-i lakos által beadott korábbi panasza tárgyában hozott végzésében már határozott és kimondotta, hogy az egyházi adók jogossága és helyessége tekintetében felmerült vitás kérdések eldöntése nem tartozik a bíróság hatáskörébe, mert sem az 1896 : XXVI. te, sem más törvényes rendelkezés nem utalja ezeket a kérdéseket a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe, a hatáskör kiterjesztésének pedig az idézett törvény 19. §-a értelmében helye nincs. Ezeknek a panaszoknak az érdemleges elbírálását ez okból a bíróság mellőzte s panaszos panaszának ezt a részét hivatalból visszautasította. Ami pedig a 2. és 3. pont alatt előterjesztett panaszokat illeti, azokat a bíróság az 1925. évi 600. sz. K. K. H. Ö. 140. §. 4. b) és h) pontjai alapján érdemleges elbírálás alá véve, alaptalannak találta. A bíróság az idézett rendelet-szakasz 4. h) pontja alapján elsősorban azt vizsgálta, hogy a kérdéses egyházközségi követelés jogérvényesen létrejött-e, s ennek megfelelőleg a panaszolt határozatnak azon része ellen emelt panasz, amely a követelés jogérvényességének a megállapítását tartalmazza, alapos-e. Az egyházközségnek egyházfőhatóságilag jóváhagyott alapszabályai 2. §. d) pontja szerint a hitközség adót állapít meg, vet ki és szed be, még pedig a 66. §. szerint minden nagykorú, önálló keresetforrással vagy vagyonnal bíró róm. katholikustól, aki Z. városban lakik vagy annak határában ingatlannal, vagy önálló üzlettel bír, mely adó a 65. §. szerint a hitközség szükségleteinek fedezésére szolgál. A hitközség még 1923. évi március hó 4-én tartott képviselőtestületi ülésén, az arról felvett és az itteni iratok mellett fekvő jegyzőkönyv szerint második templom építését elhatározta, amely határozat a jegyzőkönyvre vezetett záradék szerint az alapszabályok 31. §. b) pontjának rendelkezéséhez képest a megyéspüspökhöz jóváhagyásra felterjesztetett, ahol is a határozat jóváhagyatott. Ezt követó'leg a hitközségnek ugyancsak képviselőtestülete az 1925. évi július 19-én tartott közgyűlésében az erről felvett jegyzőkönyv szerint elhatározta, hogy az egyháztanács javaslatát magáévá téve erre a célra az 1925. és 1926. évekre, még pedig minden évre az állami adók 100 °/0-nak, összesen tehát