Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

68 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. két jog közti különbözet az 1877 : XX. tc. 2. §-ára tekintettel, az apa hitelezői szempontjából. Ezért a két jog nem azonosítható. 102. Az állami kedvezményekről szóló 1907: III. tc. 1. §-ában megállapított illetékmentesség sem az alaptőkeemelést tárgyazó beadványra, sem az ezzel járó alapszabálymódosításnak a kereskedelmi cégek jegyzékébe való bejegyzését kérő beadványra, nem terjed ki. (Közigazgatási bíróság 5755/1927. P. sz.) Indokok : A vitás illetéket a hivatalos bélyeglelet alapján azért szabták ki, mert a cég 1,680.000,000 korona alaptőke emelésnek bejegyzése tárgyában a cégbírósághoz 1924. évi november 7-én benyújtott beadványán 32.330,000 korona bélyeghiány mutatkozott. A panaszos ezt azért támadja, mert vállalata a m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1925. évi 53,212. sz. határozattal 1924. évi május hó 28-ától számított 10 évre az 1907. III. tc. 1. §-ában meghatározott állami kedvezményekben részesül, ennélfogva az említett bélyegilleték alá nem esik. A bíróság a panaszt alaptalannak találta. Az 1907 : III. tc. 1. §-a az állami kedvezményekben részesített vállalatokat alaptőkéjük felemelése esetén csak a részvényeknek a tőkefelemelés szempontjából történő kibocsátásával járó szerződések és az ezekkel kapcsolatban kiállított okiratok, valamint az e célból eszközölt vagyonátruházások után járó bélyeg és illetékek akól mentesíti, míg az alaptőkeemelésnek, valamint az ezzel járó alapszabálymódosításnak bélyegilletékmentességet nem biztosít, illetve ily címen való bélyegilletékmentesség a törvényben felsorolva nincs. Minthogy pedig a közszolgáltatások tekintetében adott kedvezményekre és mentességekre vonatkozó törvényes rendelkezéseket mindig megszorító értelemben kell alkalmazni, az okiratokra megadott illetékmentességet, az okirat fogalma alá semmikép nem sorozható beadványokra kiterjeszteni nem lehet ; ezért a bíróság a panasznak helyet nem adhatott. 103. A részvénykibocsátási illeték egy részének törlése nem igényelhető azért, mert mielőtt a részvénytőke teljesen befizettetett volna, a részvénytársaság felszámolását elhatározta.