Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 73 Indokok : Az adókivetési iratokból és a panasziratnak a felterjesztő jelentéssel kétségbe nem vont taralmából az tűnik ki, hogy adózónak ingatlana van, amelyek közül az egyiknek altalaja kavicsos és innen kavicsot hordanak el ellenérték mellett úgv, hogy a kavicsot maguk a vevők termelik ki. Az elsőfokú halóság ez alapon 600, az adófelszólamlási bizottság 400 aranykorona kereseti adóalapot állapított meg és ez után keresetiadót szabott ki. A bíróság az ezt megtámadó panasza alaposnak találja. A 300/925. P. M. sz. H. Ö. 2. §-ának 1. pontja szerint ugyan az ipar és kereskedelmi üzleten kívül a bányászatból eredő kereset is keresetiadó alá esik és ezen utóbbiak körébe tartozik a kő, kavics, általában a bánya-törvény alá nem tartozó bányaterületek anyagának forgalomba hozatalával eredő kereset, is. Ez alatt azonban bányaüzem folytatását, tehát üzem létesítését kell érteni. A fennforgó esetben azonban adózó ilyen üzemet nem létesített és fenn nem tart, hanem a kétségbe nem vont előadása szerint földadó alá eső területén lévő kavicsot az egyes kavics-vevők ássák ki és így a kereseti adó alá vonhalás előfeltétele, a keresetszerű termelés hiányzik. 80. A volt tulajdonos az általa váltságföldek után. fizetett haszonbéri összeg alapulvételével heresetiadóval rovandó meg. (Közigazgatási bíróság 9124/1925. P. sz.) Indokok: Nem vitás, hogy a panaszos földbirtoka az ezer katasztrális holdat meghaladta és ekként vagyonváltságát földben volt köteles átengedni. Az 1921 :XLV. tc. rendelkezései szerint ezek a vagyonvállság földek az állam tulajdonába mentek át s azok felett az 1920: XXXVI. tc. alapján az Országos Földbirtokrendező Bíróság rendelkezett. Nincs kiderítve, hogy a panaszos ingatlan vagyonváltsága felett az Országos Földbirtokrendező Bíróság rendelkezett-e vagy nem, de ennek ismerete a panasz tárgyává tett általános keresetiadó szempontjából közömbösnek látszik, mert az iratok tartalma szerint nem vitás, hogy 8000/1924. sz. pénzügyminiszteri rendelettel egy egyéb rendeletekkel szabályozott haszonbért a kincstárnak a panaszos fizeti. A vitás és eldöntendő kérdés az, hogy a panaszos terhelhető-e általános keresetiadóval igen, vagy nem? Az 1922 : XXIII. tc. 1. §. 7. pontja szerint a haszonbérletekből «redő jövedelem általános keresetiadó köteles és minthogy a panaszos a kincstárnak haszonbért fizet: ennélfogva kétségtelen, hosv közte és a kir. kincstár között a jogviszony azonos az idézett törvény 1. §. 7. pontjában említett jogviszonnyal azzal az eltérés-