Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. <>1 Ily kiadásnak tekintendő az is, ha a kir. közjegyző a szolgálatát igénybe vevő ügyfél helyét az okiratot felbéívegzi és az erre fordított kiadását a félnek felszámítja és tőle beszedi, ez után az összeg után általános forgalmiadó nem jár. Ezt az elvet különben kimondja az ügyvédekre nézve a 130,000/1921. P. M. sz. rendelet 42. §-a is," és ez a rendelet nem zárja ki, hogy a nevezett elv a kir. közjegyzőkre nézve is alkalmaztassák, mivel a felhívott szakasz az ügyvédeket és orvosokat csak példaként hozza fel, tehát az elv "alkalmazását nem korlátozza csupán az ügyvédekre és orvosokra. Minélfogva a rendelkező rész értelmében kellett határozni. 63. Ha a felszólamlást bizottság a könyvvezetés szabálytalanságát megállapítja, akkor az azokból készített eredmény számlában kimutatott tiszta nyereséget sem fogadhatja el, mint kiindulási alapot a tiszta jövedelem megállapításánál, hanem a tiszta jövedelmet becslés útján kell megállapítani és azt részletesen megindokolni. (Közigazgatási bíróság 7415 1926. P. sz.) indokok: A felszólamlási bizottság az elsőfokon megállapított kereseti- és jövedelemadó alapot azzal az indokolással emellé fel, hogy elfogadva a könyvvizsgálatnak a vizsgáló által készített véleményes jelentésben foglalt eredményét, a könyvvezetés szabálytalanságát megállapította és az adózó tiszta jövedelmét akként határozta meg, hogy az eredményszámlában feltüntetett tiszta jövedelemhez hozzáadta a könyvvizsgáló jelentésében felsorolt kifogásolt tételek összegét. Az adóalapul szolgáló tiszta jövedelem ilyetén megállapítása azonban nem helytálló. Mert, ha a felszólamlási bizottság a könyvvezetés szabálytalanságát megállapítja, akkor a szabálytalanul vezetett könyvekből készített eredményszámlában kimutatott tiszta nyereséget sem fogadhatja el, mint kiindulási alapot a tiszta jövedelem megállapításánál, hanem a tiszta jövedelmet becslés útján kell megállapítania és azt részletesen megindokolni, a mi azonban nem történt meg. De nem helytálló a megállapítás azért sem, mert a határozat indokolásának 1 — 3., 5., 6. tételei alatt megjelölt összegek valóság esetén sem a tiszta jövedelmet szaporítják, hanem a vagyoni állagot növelik illetőleg csökkentik. E mellett a könyvvizsgálat egyes tételeit értékelése is önkényes s indokolva nincsen és a könyvvizsgálatot nem is könyvszakértő végezte.