Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

Közigazgatási és Pétteügfoijogi Döntvénytár. 55 kérdésében, a pénzügyigazgatóság a rendelkezésére álló adatok alapján még nem határozott, elsőfokú határozathozatal végett a pénzügyigazgatósághoz kellett utalni. A 27,661/VII. sz. véghatározat elleni panasznak az 1925. évre nem lehetett helyt adni. Mert az említett háznak cselédházzá minősítését egymagában a lakásnak a terjedelme — négy szoba és megfelelő mellékhelyiségek — kizárja, tekintet nélkül a benne lakó gazdasági alkalmazott minőségére és képesítésére, minthogy köztudomásúan, az idézett törvény 2. §-a 6. pontja alapján mentesíthető cselédházakban a szóbanforgóhoz hasonló terjedelmű lakások nincsenek, illetve ily terjedelmű és minőségű lakást cselédnek nem adnak. 80. Külföldi részvénytársaság magyarországi ingatlan vagyonának kezelése az üzletműködés jogalma alá tartozik még akkori is, ha az ingatlanok kezelését nem a vállalat alkalmazottja, hanem a tulajdonos megbízása alapján egy harmadik vállalat végzi. Az ebből eredő jövedelem viszonosság esetét kivéve, társulati adó alá esik. (Közigazgatási bíróság 11,675/1928. P. sz.) Indokok: Panaszos elsősorban azt kifogásolja, hogy a budapesti bérházak után társulati adóval adóztatták meg, holott a vállalatnak Magyarországon üzleti telepe nincsen, itt üzletműködést nem folytat és Svájcban a budapesti házak jövedelme után társulati adót fizet. A bíróság ezt a kifogást alaptalannak találta. Az 1927. évi 400/P. M. számú H. Ö. 1. §-ának 2. bekezdése alapján külföldi részvénytársaságok, ha üzletüket a magyar állam területén is gyakorolják, itteni üzletük után társulati adót fizetnek. Az adókötelezettség feltétele tehát csupán az, hogy a külföldi vállalat Magyarország területén üzletet gyakoroljon. Ha valamely vállalat tőkéjét egészben vagy részben ingatlanokba fekteti, ingatlan vagyonának kezelése az üzletműködés fogalma alá tartozik akkor is, ha az ingatlanok kezelését nem a vállalat alkalmazottai, hanem egy harmadik vállalat végzi a tulajdonos megbízása alapján, mert a vállalat vagyonának gyümölcsöztetése és kezelése tekintet nélkül arra, hogy minő szerveket bíz meg a jogi személy ezen tevékenység folytatásával, a tulajdonos vállalat szempontjából üzleti tevékenységet jelent. Az a körülmény, hogy panaszos vállalat a budapesti házakból eredő jövedelem után Svájcban is fizet társulati adót, az itt kivetett adó törlésére a H. 0. 4. §-ának 2. bekezdése