Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 3Ü 31-ig lerjedő adózási időszakban elért 6,601.138,832 korona bevétele után törvényesen járó 198.034,165 korona forgalmiadót le nem rótta. Adózó fél úgy az adó jogosságát, mint annak számszerű összegét panaszolja. A kivetési iratok tanúsága szerint a panaszos részvénytársaság cége 1924. évi december hó 20-án lelt bejegyezve, ezt megelőzően a cég, mint közkereseti társaság folytatta működését Szatmár székhellyel, tagjai pedig H. Jenő szatmári és H. József budapesti lakosok voltak, akik a társascégnek részvénytársasággá történt átalakulása után a részvénytársaság igazgatósági tagjai leitek. H. József társasági és utóbb részvénytársasági lag Budapesten állandó lakással bírt és Budapest. .. sz. alatt a ... faipar részvénytársaság telepén külön irodát tartott fenn, ahol saját alkalmazottaival a cég és illetve részvénytársaság ügyleteit lebonyolította, mint ezt a vizsgálat során kihallgatott S. Imre, S. József és B. Paula tanuk bizonyították, amivel adózónak az a védekezése, hogy a panaszos külföldi cégnek magyar területen irodája vagy ipartelepe nem volt, meg van cáfolva. Ami pedig panaszosnak azt a védekezését illeti, hogy H. József a vállalat belföldi képviselőjének nem tekinthető, mert mint igazgatósági tag ennek a részvénytársaságnak képviselője nem lehetett, a jelen esetben helyt nem álló, mert a panasszal megtámadott adó olyan időben elért bevétel után lett előírva, mikor a részvénytársaság még fenn nem állott, hanem a H. Jenő és H. József cégtagokból álló társaság folytatta az üzletet, tehát az utóbb megnevezett H. József működési köre és eljárása jelenben még a részvénytársaság megalakulását megelőző időre vonatkozóan jön elbírálás alá, de különben ettől eltekintve, nincsen olyan törvényes rendelkezés, mely valamely részvénytársaság igazgatósági tagját korlátozná abban, hogy a cégtől nyert felhatalmazás alapján a vállalatot egyes ügyletek kötésénél és lebonyolításánál joghatályosan nem képviselhetné, amit különben adózó panasziratában maga is elismer, midőn azt adja elő, hogy nevezett a vállalat részére ügyleteket tényleg kötött és lebonyolított. Hogy H. József előbb mint a közkereseti társaság budapesti cégtagja, utóbb pedig, mint a részvénytársaság igazgatósági tagja, a cég belföldi képviselője volt és ennek nevében és részére a belföldön éveken át állandó kereseti tevékenységet folytatott, a kivetési iratok kétségtelenné teszik. A kihallgatott S. Imre és S. József tanuk, mint a panaszos cég alkalmazottai, ebbeli minőségükben szerzett közvetlen tapasztalaton alapuló vallomása szerint ugyanis H. József faáruknak