Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)
38 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 11. §-ára, mely azt mondja, hogy bíró nem lehet tagja politikai egyesületnek, tehát nem lehet tagja a felsőháznak sem. Ez az aggály össze nem tartozó, disparát fogalmak összezavarásából keletkezett. iVlás a törvényhozó testület s más a politikai egyesület. Az országgyűlés alaptörvényeink által alkotott egyik szerve, legfontosabb oszlopa az alkotmánynak ; a politikai egyesület pedig társadalmi magánjellegű alakulat. Az országgyűlés országos érdekeket szolgáló törvény által meghatározott módon, a politikai egyesület pedig a pártpolitikának eszköze s társadalmi úton és nem közjogilag vannak annak célkitűzései meghatározva. A törvényhozó testület s politikai egyesület közti mély különbség az oka s magyarázata, hogy az 1869 : IV. tc. két különálló szakaszban, t. i. a 8. s 11. §-ban szabályozta erre vonatkozólag az inkompatibilitást, Kétségtelen, hogy az igazoló bizottságnak erre alapított aggálya teljesen nélkülöz minden törvényes alapot. IV. Végül felemlítendő még az 1869 : IV. tc. 10. §-a, mely szerint a bíró tagja lehet ugyan a törvényhatósági bizottságnak, de attól megbízatást, amilyen a felsőházi tagság is, nem fogadhat el. Ezzel az aggállyal szemben elég felemlíteni az 1926 : XXII. tc. 18. §-át, mely szerint az állami tisztviselők, tehát a bírák is, felsőházi taegá választhatók a törvényhatóságok által, kivéve azokat, akik a közigazgatási bizottság tagjai. A törvényszéki elnök azonban nem tagja a közigazgatási bizottságnak, tehát felsőházi taggá volt választható a törvényhatóság által. Miután ezek szerint törvényszéki elnököt Somogy megye törvényhatósági bizottsága a törvény rendelkezéseinek megfeleíőleg választotta meg felsőházi taggá, reá nézve összeférhetlenség esete nem forog fenn, őt igazolt felsőházi tagnak kelleti kimondani. 44. A belföldön folytatott kereseti tevékenység beigazoltnak vétetik, ha azt külföldi részvénytársaság belföldön lakó és itt irodát fenntartó igazgatója folytatta a részvénytársaság javára és ily esetben a forgalmi adó az eladott mennyiségek után befolyt vételár után jár. (Közigazgatási bíróság 24,982 1926. P. sz.) Indokok: A panasszal megtámadott általános forgalmiadó azon az alapon lett az adósfél terhére előírva, mert mint szatmári, tehát külföldi cég, Magyarország területén tartózkodó képviserője útján több év óla adóköteles kereseti tevékenységet folytatott és az 1922. évi március hó 1-től 1924. évi december hó