Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 83 Indokok : Nem lehetett a panasznak egészben helyet adni a megtámadott határozatban felhozott és az alábbiakkal nem ellentétes okokból és különösen még azért sem, mert a feltételesen illetékmentes kereskedelmi leveleknek a polgári bíróság előtt bizonyítás céljából való használata az 1914 : XLIII. tc. 86. §-ában foglalt rendelkezések szerint a feltételes illetékmentességet feltétlenül megszünteti s az ily levelek akkor is, ha csak mellékkérdésró'l is van szó, a tárgy értéke után a levélben foglalt jogügyleti minó'ségének megfelelő illeték alá esnek, amiből nyilván következik, hogy a bíróság előtt bizonyítás céljából felhasznált kereskedelmi levél illetékkötelezettsége szempontjából közömbös az, hogy az abban foglalt jogügylet teljesedésbe ment-e vagy sem és mert a panaszostól az illeték nem az ügylet teljes értéke, hanem pusztán a pertárgy értékének megfelelően követeltetik. Minthogy azonban a panaszos a bíróság előtt használt feltételesen illetékmentes kereskedelmi levelet a bíróság előtt való használatba vételt megelőzően illetékkiszabás végett bejelentette és sem a panaszolt határozatban idézett 1914. évi XLIII. tc. 49. §-ának utolsó bekezdése, sem az e törvény végrehajtása tárgyában kiadott utasításnak ugyancsak 49. §-a nem tartalmaz kötelező rendelkezést arról, hogy a bíróság előtt használatba venni szándékozott kereskedelmi levelek után készpénzben is leróható illetéket a bíróság előtt való használatbavétel előtt készpénzben be is kell fizetni és a készpénzbeli fizetés elmaradása esetére alkalmazandó bírságot sem állapít meg, a készpénzbeli fizetés elmaradására pedig a bejelentés körüli késedelemre nézve az £11. szab. 129. §-ában megállapított bírság alkalmazásának helye az esetek különböző volta miatt sem lehet, a panaszost a terhén a megtámadott határozattal fenntartott bírság alól felmenteni kellett annál is inkább, mert a készpénzben fizetendő illetékek alatt rendszerint és külön törvények által egyes megkülönböztetett esetek kivételével csak a kiszabás alapján fizetési meghagyás kézbesítése útján érvényesített illetékeket lehet és kell érteni. 49. A háztatarozási alap adómentes értékcsökkenési tartalékalapnak tekintendő. (Közigazgatási bíróság 621/1927. P. sz.) Indokok : Ha a társaság a tatarozás céljaira évenként bizonyos összeget félretesz, ezzel a tartalékkal az értékcsökkenés pótlásának célját éppen úgy szolgálja, mintha ugyanazt az összeget ténylegesen keresztülvitt tatarozási munkálatokra készKözigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. XXI. 3