Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)
30 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. részére utalta át azzal, hogy «az összeg hagyatéki eljárás tárgyát nem képezi.)) Az alsófokú eljárás rendjén a hagyatékhoz tartozó életbiztosítási kötvény jogi természetéből vont analógia útján, ezt az öszszeget örökségnek minősítették és így vonták illeték alá. Ezt a jogi álláspontot azonban nem lehet elfogadni. Örökösödési illeték alá ugyanis csak az az ingó vagy ingatlan vagyon tartozik, amely a hagyaték megnyíltakor, vagyis az örökhagyó halála idejében az örökhagyónak a magánjog szabályai szerint tulajdona volt. Az életbiztosítási kötvényen alapuló követelési jogot az örökhagyó a biztosítási szerződés megkötésével megszerezte s így az halálakor mint tulajdona örökösödési eljárásnak tárgya. A jelen esetben a követelési jogot az örökhagyó életében nem szerezte meg. Az éppen halálának ténye által keletkezett s így elhalálozása időpontjában tulajdonában, hagyatékában voltnak nem tekinthető. Ennek pedig okszerű következménye az, hogy a kártérítési követelésre jogosított a kártérítés összegéért örökösödési illetékkel nem tartozik. 33. Állatok rituális levágásáért a hitközség által szedett díjak forgalmi adókötelesek. (Közigazgatási bíróság 21,449/1925. P. sz.) Indokok: A nem vitás tényállás szerint a panaszos hitközség az állatok rituális levágását a hitközség tagjai részére rendszeresen és pénzbeli ellenszolgáltatás fejében végeztetett. Minthogy az 1921: XXXIX. tc. 29. és 30. §-ai értelmében általában minden rendszeresen és ellenszolgáltatás ellenében folytatott munkateljesítés, mint bevétel elérésére irányuló kereseti tevékenység, torgalmi adó alá esik és e tekintetben csupán az említett tc. 37. §-ában egyenként felsorolt esetek tesznek kivételt, amelyek között azonban a gabellabevétel felemlítve nincs : a metszési díjak után a hitközség terhére kivetett általános forgalmi adót fenn kellett tartani tekintet nélkül arra, hogy az ebből származó bevételek mily célra fordíttatnak és hogy ebből haszon van-e vagy sem. 34. Oly esetben, amikor a házadé a bérbe nem adott épületeknél a bérbeadottakkal való összehasonlítás útján megbecsült haszonérték alapján állapíttatik meg, az összehasonlítás megtörténtnek csak akkor tekinthető, ha az összehasonlításnál fel-