Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 31 használt, tehát az adótárggyal összehasonlított épületek a határozatban pontosan utca, házszám és tulajdonos szerint meg vannak jelölőé. (Közigazgatási bíróság 3419/1926. P. sz.) Indokok: Az 1925. évi házadó alapja a 200/1925. P. M. sz. rendelet 9. §-a első bekezbése értelmében, bérbe nem adott épületeknél a bérbeadotlakkal való összehasonlítás útján megbecsült haszonérték. Ebből következik, hogy az összehasonlítás még akkor sem mellőzhető, ha az adózó a bevallásban a haszonértékre nézve nyilatkozott is. Az összehasonlítás azonban megtörténtnek csak akkor tekinthető, ha az összehasonlításnál felhasznált tehát az adótárggyal összehasonlított épületek a határozatban pontosan utca, házszám és tulajdonos szerint meg vannak jelölve. Mindez a megtámadott határozatból hiányzik, miért is az az érdemleges felülvizsgálatra nem alkalmas. Ezért a rendelkező rész szerint további eljárást kell lefolytatni, amelynek során a panaszban pontosan megjelölt négy szomszédos épületre vonatkozóan felhozottak tekintetében a tényállást lisztázni kell. 35. A külföldi pénz értékét az államkincstárnak az illetékhez való joga megnyílása idejében, vagyis a társaságnak a kereskedelmi cégek jegyzékébe való bevezetésének a Központi Értesítőben történt közzétételétől számítolt 30 nap alatt történendő befizetésekor jegyzett értéke szerint kell meghatározni. (Közigazgatási bíróság 16,175/1926. P. sz.) Indokok: Az 1920: XXIV. tc. 41. §. 1. pontjának második bekezdése értelmében a részvénykibocsátási illeték a részvényt jegyzők által tényleg befizetett vagy fizetni kötelezett összegtől jár. A kir. közigazgatási bíróság által elrendelt kiegészítési eljárás során panaszos által a ((Magyar Jelzálog Hitelbank»-tól beterjesztett levél szerint a 6120 darab részvényt jegyzők az azokra eső részvénytőkét valóságos angol fontban fizették be. A többi részvény értéke fejében pedig — az alapszabályok szerint — gr. A. R. és társai a forrás telepet és tartozékait szintén angol fontban meghatározott értékben adták be. Tehát az egész alaptőke angol fontban befizeletlnek tekintendő. A bélyeg- és illetékszabályok 69. és 71. §-ai értelmében a külföldi pénz értékét az államkincstárnak az illetékhez való joga