Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. (Közigazgatási bíróság 7538 1926. P. sz.) Indokok: A panaszos panaszában azt adja elő, hogy a budapesti kir. törvényszék, minta cégbírósághoz Cg. 1177 1924 20. sz. alatt benyújtott kérvényében korábbi 3.000,000 korona alaptőkéjének a befizetés igazolása nélkül 600.000,000 koronára való felemelésének bejegyzését kérte és e beadványon az alaptőke felemelés után 14.000,000 korona illetéket rótt le, majd utóbb ugyanoda Cg. 1177 1924/22. sz. alatt benyújtott beadványon, amelyben miután időközben közgyűlési határozattal az eredetileg 600.000,000 koronára tervezett alaptőkefelemelést olykép módosította, hogy alaptőkéjét csak 300.000,000 koronára emeli fel, azt kérte a 300.000,000 korona alaptőke befizetésének igazolása mellett, hogy alaptőkéjének 300.000,000 koronára történt felemelése a cégjegyzékbe bejegyeztessék és hogy e beadványon az alaptőke felemelésének bejegyzése ulán bélyegjegyekben 6.400,000 korona illetéket rótt le s ezek előadása után azt a vagylagos kérelmet terjeszti elő, hogy részére az első beadványon lerótt 14.000,000 korona vagy kedvezőtlenebb esetben a második beadványon lerótt 0.400,000 korona bélyegilleték értéke visszatéríttessék. Az első kérelmének indoka az, hogy miután a 600.000,000 korona alaptőke befizetését nem igazolta, a bejegyzést tévesen kérte s azt a bíróság nem is teljesíthette, második kérelmének indoka pedig az, hogy amennyiben első kérelme nem teljesíthető, a második beadványa csak az első beadvány módosított kiegészítésének tekintendő s így ettől az alaptőkefelemelés után járó illetéket újból leróni nem tartozott. A kir. közigazgatási bíróság a panaszosnak az első beadványon lerótt 14.000,000 korona visszatérítése iránti kérelmét teljesíthetőnek nem találta, mert az elrendelt bizonyítási eljárás során beszerzett hiteles másolat szerint a panaszos első beadványában az alaptőke 600.000,000 koronára történt felemelésének a cégjegyzékbe való bejegyzését kérte, a beadványi illeték visszatérítésére pedig nincs befolyással az a körülmény, hogy a beadványnak mi lesz, vagy mi lehet a sorsa, illetőleg, hogy az abban foglalt kérelem leljesíltelik-e vagy sem, s mert az a körülmény, hogy az első beadványban foglalt kérelem, utóbb csökkentőleg módosíttatott a beadvány után járó illeték mértékének meghatározására szintén nem lehet befolyással. Ellenben részben helytállónak találta a kir. közigazgatási bíróság a panaszosnak a második beadványon lerótt illeték visszatérítése iránti kérelmét, mert az elrendelt bizonyítási eljárás során beszerzett iratokból nyilvánvalóan igazoltnak találta, hogy a második beadvány még az első beadvány érdemleges elintézése előtt