Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. hozzájárul a lakásnak az ívj bérlő által való használásához. A háztulajdonosnak ezt a bevételét, amely a házbérnek kiegészítő része, házadó alól csak akkor lehetne mentesíteni,, ha erre nézve a törvény kifejezett rendelkezést tartalmazna olyan értelemben, hogy az nem számítható a nyers bérjövedelemhez. Az előadottak folyamányaként közömbös az is, hogy a háztulajdonos a bérlővel kötött-e meghatározott időre szóló bérleti szerződést vagy sem, mert a lelépési díj nem a H. H. Ö. 8. §. 5. bekezdéséhez fűzött végrehajtási utasítás 1. bekezdés 3. pontja alá eső szolgáltatás, hanem a fizetett lakbér fogalma alá esik. A magyar királyi pénzügyigazgatóság panaszolt határozatával előírt kincstári házhaszonrészesedés törlését azonban el kellett rendelni, mert az 1925. évre szóló kincstári házhaszonrészesedés már jogerősen megállapíttatott és nincsen törvényes rendelkezés arra nézve, hogy a kir. pénzügyigazgatóság a jogerősen megállapított házhaszonrészesedést az adóköteles fellebbezése során felemelhetné. 14. • Bélyegjegyzék vezetésének elmulasztása miatt az ügyvéd csak jegyelmileg vonható felelősségre. (Közigazgatási bíróság 25,422/1928. P. sz.) Indokok: így kellett határozni, mert a bélyegjegyzék vezetésének az ügyvéd részéről való elmulasztása nem minősíthető hivatalos személy által elkövetett mulasztásnak s a bélyegés illetékszabályok 117. §-a arra nem vonatkoztatható, az 1914 : XLIIT. te. 79. §-a pedig, mely az ügyvédet bélyegjegyzék vezetésére köteleiz, e kötelezettség megszegésének megtorlásáról nem rendelkezik s ezért csak fegyelmi úton való megtorlásnak lehetne helye, továbbá azért is, mert a bólyegjegyzék a per bíróságánál vezetendő s így a panaszló budapesti ügyvéd, kit a per bírósága a szeghalmi járásbíróság előtt minden esetben más ügyvéd helyettesített, az utóbbinak mulasztásáért különben sem lenne büntethető. 15. A törvényszerű legkisebb értékhez a mellékszolgáltatások hozzá nem számíthatók. (Közigazgatási bíróság 1533/1927. P. sz.) Indokok : A rendelkező rész értelmében kellett határozni, mert az 1920 : XXXIV. tc. 25., 26. és 27. §-aiban foglalt rendelkezések egybevetett helyes értelme szerint adásvételi ügyleteknél az illetékkiszabás alapjául kell venni vagy a vételárnak és