Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. U A kir. közigazgatási bíróság a panasz folytán kimondja, hogy illetékkiszabásának csak a társaságba vitt ingatlanok értékétől van helye, továbbá, hogy az illeték az alapkiszabás keretén belül a jogorvoslati eljárás során is papirkoronában állapítandó meg és aranykoronára való átszámításnak e kereten belül 1924. évi június hó 15-iki értékviszony szerint csak akkor és annyiban van helye, amennyiben a véglegesen megállapítandó illetékösszeget az 4924. évi június hó 30-áig papirkoronában befizetett összeg nem fedezné, egyebekben pedig a panaszolt határozatot feloldja és a kir. pénzügyigazgatóságot - még az alábbiak figyelembevételével is új eljárásra és új határozathozatalára utasítja. indokok: Az 1920 : XXIV. tc. 14. §-ának 3. pontjában foglalt rendelkezések alapján ki kellett mondani, hogy csak a társaságba vitt ingatlanok értékétől van külön illetékkiszabásnak helye, mert a hivatkozott törvényszakasz összintézkedéseiből következik, hogy a részvénytársaságok alapításakor a társaságba vitt ingók utáni illeték a részvénykibocsátás után járó illetékkel fedezve van, a panaszos pedig a részvénykibocsátás utáni illetéket a felterjesztett iratok szerint Oszfk. 150/1924. t. a. már megfizette. Az 1924. évi 5001 P. M. számú rendelet 21. §-ában foglalt rendelkezések alapján ki kellelt mondani, hogy az illeték az alapkiszabás keretén kívül, papirkoronában szabandó ki a jogorvoslati eljárás során is és aranykoronára való átszámításnak e kereten belül az 1924. évi június hó 15-iki értékviszony szerint csak akkor és annyiban van helye, amennyiben a véglegesen megállapítandó illetékösszeget az 1924. évi június hó 30-áig papirkoronában befizetett összeg nem fedezné, mert a panaszolt illeték 1924. évi április hó 28-án kiszabott és arról a fizetési meghagyás 1924. évi május hó 16-án, tehát még az 1924. évi 5001 P. M. számú rendeletnek 1924. évi július hó 1-én kezdődő hatállyal történt életbeléptét megelőzőleg kézbesíltetelt s így az adott esetben az alapkiszabás keretén belül, tehát amennyiben a végleges illeték az eredetileg kiszabolt 17.500,000 koronát meg nem haladja, nem új a rendelet életbelépte utáni kiszabásról, hanem csak hátralék aranykoronára átszámításáról lehet szó, ennek az átszámításnak pedig a rendelet hivatkozott 21. §-ának harmadik bekezdése szerint a fizetési meghagyás kézbesítését követő harmincadik napnak megfelelő értékviszony szerint kell történnie. Egyebekben a panaszolt határozatot feloldani és a kir. pénzügyigazgatóságot új eljárásra és új határozathozatalra utasítani azért kellett, mert e bíróság a panaszosnak az ingatlanoknak a kiszabásnál és a panaszolt hj^Á¥emÚm\ alapul vett értéke ellen