Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

(i Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. Ezek szerint a felszólamlási bizottság a fellebbezés érdemi tárgyalásával nem sértett jogszabályt. 10. Az a körülmény, hogy az előmutatom szóló valamennyi részvény valamely cég birtokában van. ezen cég és a részvénytársaság közötti forgalomban előforduló ügyleteket nem teszi forgalmi adó mentesekké, mert két külön jogi személy áll egymással szemben. _., . (Közigazgatási birosag 1553/1925. P. sz.) Indokok: A forgalmi adó jogossága ellen irányuló panasznak nem lehetett helyet adni a következő okokból: A vállalat által saját tisztviselőinek illetmény gyanánt, illetve fizetésükből való megtérítés fejében ismételten kiszolgáltatolt tűzifáért befolvl összegek az 1921 : XXXIX. tc. 30. §-a, illetve, a 32. §-ának 2. bekezdése értelmében jogosan vonattak forgalmi adó alá épp úgy, mint a 31. §. 4. bekezdése értelmében a csereüzlet révén kapott ellenértékek is. A Fairbanks Mérleg- és Gépgyár részvénytársaságnak eladott áruk ellenében befolyt, illetve elszámolt összegek után a forgalmi adó kivetése szintén jogosan történt, mert a nevezett részvénytársaság a nem vitás tényállás szerint a panaszos közkereseti társaságtól teljesen különálló jogi személy és ezen a jogi helyzeten nyilvánvalóan nem változtathat az a körülmény sem, hogy a jelen pillanatban az előmutatóra szóló valamennyi részvény állítólag a közkereseti társaság tulajdonában van, már pedig a két önálló jogi személy között visszteher mellett történő, keresetszerű árúelidegenítés az 1921: XXXIX. tc, 29. §-ának 5. bekezdése és a 30. §-ának 1. és 2. bekezdése értelmében kétségtelenül forgalmi adó alá eső árúszállításnak veendő tekintet nékül. arra, hogy az adott pillanatban a két jogi személy azonos, vagy más-más személyekből álló, tehát mindkét jogi személy az általa teljesített árúszállítások után minden esetben tartozik a forgalmi adót külön-külön leróni. 11. A kifizetett részvénykibocsátási illeték a mérlegszerű nyereséghez hozzáadandó. (Közigazgatási bíróság 22,316 1925. P. sz.) Indokok: Panaszos csupán azt kifogásolja, hogy az első részvénykibocsátás után kiszabott és a részvénytársaság által befizetett illetéket a mérlegszerű nyereséghez hozzászámították.