Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

94 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. ben a vállalat adósságait értékelni tartozik. A 13. §. 14. pontjához fűzött utasítás 3. bekezdése e részben világosan rendelkezik és a külföldi valutára szóló tartozások értékelésére vonatkozólag a vállalat tárcájában levő értékek, valamint az anyagkészlet és az áruleltár értékelésére nézve a 15. és 16. pontokban lefektetett elvekkel megegyezően három olyan időpontot jelöl meg, amelyekben érvényes értékek szerint a vállalat tartozásait adómentesen értékelni jogosítva van és pedig a megelőző évről áthozott tartozásokra vonatkozólag a megelőző évet az üzletév folyamán keletkezettekre vonatkozólag a tartozás keletkezésének időpontját és mindkét rendbeli tartozásra nézve a folyó üzletév végét. A vállalat tehát az évfolyamán keletkezett külföldi tartozásait értékelheti akár a keletkezés időpontjában megvolt értékeken, akár az üzletév végén megvolt forgalmi értéken és csak, ha a mérlegszerű értékelés a most említett két időpontban megvolt értékek közül a magasabb értéket meghaladja, akkor szabad a 14. ponthoz fűzölt utasítás 1. bekezdésében említett valóságosnál magasabb értékelés címén a különbözetet megadóztatni. Panaszos vállalat a tartozások keletkezésének időpontjára nézve érvényben volt árfolyamokon értékelte külföldi tartozásait, tehát nem magasabban, mint a 13. §. 14. pontjához fűzött utasítás megengedi és ezért a panaszának helyet kellett adni. Az 1924. évi 60.460,638 korona nvereségből a kifogásolt 21.224,467 korona 72 fillér különbözetet leszámítva 45.236,170 korona adóköteles nyereség mutatkozik, vagyis aranykorona értékre (17,000-es osztószámmal) átszámítva, 2661 korona, amely után a 16% társulati adó 425 aranykorona 76 fillér. 103. Ha az albérlő a bérlőt terhelő építkezési költségnek utóbbi részére való megtérítését vállalja, ez nem építkezési szerződésnek, hanem olyan kötelezettségnek vállalása, amelynek értékét az albérleti szerződés után az illeték alapjához kell számítani. (Közigazgatási bíróság 7292/1925. P. sz.) indokok: A panaszirattal is fenntartott fellebbezésében az illeték értékalapjául elsőfokulag megállapított 98.578,330 koronát elfogadta ugyan a panaszos, de kifogásolta ebből az összegből 11.073,330 korona után II. fokozat szerint kiszabott 66,200 korona illeték összegszerű helyességét, 87.500,000 korona után pedig az illetéknek III. fokozat szerint történt kiszabását. Az illeték tárgyát képező szerződés szerint a Magyar Amerikai Bank részvénytársaság a Teréz-körút 62. sz. alatt épülő bérle-