Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. menyének földszintjén fekvő üzleti és pincehelyiséget albérletbe adta a panaszosnak 15 év tartamára évi 833,333 korona bérösszegért, ezenfelül az albérletbeadó állal létesítendő építkezés költségeiből elvállalta a panaszos az albérletbe vett helviségekre eső 87.500,000 koronát, amit a 15 évre járó 12.500,000 korona bérösszeggel együtt 1923. évi szeptember hó 30-ig tartozott az albérletbe adónak megfizetni. Kötelezte magát még a panaszos tehermentesítés címén évenként 140,000 koronát fizetni, magára vállalta végül mintegy 36,000 korona évi tűzbiztosítási díjnak és mintegy 98,000 korona évi adónak és egyéb kisebb szolgáltatásnak a fizetését is. Az illetékkiszabási hivatal az évi bérösszeg, tehermentesítés, tűzbiztosítás és adóknak az illetékszabályok 61. §. b) pontja értelmében tízszerese 11.073,330 korona után az 1923. évi 117,301. sz. pénzügyminiszteri rendelet 1. §-ához csatolt láblázat szerinti II. fokozat, az elvállalt 87.500,000 korona építkezési költség után pedig III. fokozat illetéket szabott ki. A pénzügyigazgatóság a szerződésnek az építkezési költségekhez való hozzájárulásra vonatkozó része után kiszabolt III. fokozatú illetéket azért tartotta fenn, mert a szerződésből kitünőleg a panaszos átvette az albérletbe adótól ennek a közszolgálati alkalmazottak nemzeti szövetsége államvasúli csoportjával, illetye a magyar kir. államvasutakkal kötött bérleli és építkezési szerződését és így a 87.500,000 korona után az építkezési szerződésekre meghatározott III. fokozatú illeték fizetendő, míg a fellebbezésnek a II. fokozatú illeték alá vont 11.073,330 korona után kiszabott illeték összeg szerinti helyessége ellen irányuló részére határozatában ki nem terjeszkedett. A panasz alapos. Az illeték tárgyát képező albérleti szerződés második pontjából ugyanis az tűnik ki, hogy a panaszos az albérletbe adótól nem az egész épülő bérleményt, hanem annak csak a Terézkörút felé eső rész földszintjén levő pincét és üzlethelyiséget vette albérletbe, a negyedik pont első bekezdése szerint pedig a magyar államvasutakkafkötött szerződésben körülírt felépítmény létesítése az albérletbeadónak a kötelessége s a panaszos ugyanennek a pontnak harmadik bekezdésében csupán aziránt vállalt kötelezettséget, hogy az albérletbe vett helyiségekre eső 87.500,000 korona építési költséget az albérletbeadónak megtéríti. A szerződés idevonatkozó része tehát nem építkezési szerződésnek, hanem olyan kötelezettségnek vállalása, amelynek értékét az albérleti szerződés után az illetéki díjjegyzék 20. tétele szerint járó II. fokozatú illeték alapjához kell számítani.