Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

Közigazgatási és l'énzügyijoyi Dónlvénylár. 87 összegyűjtéséért jutalék címén fizetett összeg tehát adóköteles bevétel. A pótlólag felvett bizonyítási eljárás során megállapítást nyert, hogy az ily címen fizetett összeg 89.918,843 koronát tett ki, mely összegtől panaszos 2.697,565 korona, vagyis 215 pengő 80 fillér általános forgalmiadónak fizetésére kötelezni kellett. 94. A fényűzési forgalmiadóért az igazgatóság tagjait a részvénytársasággal, mint átruházóval sortartás nélküli egyetemleges felelősség terheli. (Közigazgatási bíróság 15,187/1926. P. sz.) 95. Forgalmiadó visszamenőleg azon az alapon, hogy az egyességileg megállapított adóalap a panaszos tényleges bevételeinek meg nem felelt, panaszos terhére utólagosan elő nem irható. (Közigazgatási bíróság 15,971/1926. P. sz.) 96. .4 nyereségálhozatot a vállalat saját tőkéjéhez hozzászámítani nem lehet, mert, habár már megadóztatott jövedelemből származik is, de nem képez a mérlegben megállapított valódi tartalékalapot és így az 1922: XXIV. te. 21. §-ának 1. bekezdése alapján saját tőkének nem minősíthető. (Közigazgatási bíróság 2648/1926. P. sz.) 97. Ha valaki fényűzési forgalmiadó alá eső tárgyat, mint viszontelárusító szerezte be adómentesen viszontelárusitás céljára, abból saját használatra bármit is elvonni nem volt szabad, illetve amennyiben elvett, ennek adómentessége megszűnt. (Közigazgatási bíróság 17,850/1926. P. sz.) indokok: Panaszos az ellenőrzés alkalmával megállapított 21 üveg asszúbor hiánya után követelt 84,000 korona fényűzési forgalmiadó törlését azért kéri, mert ezt a bort ő és családja fogyasztotta el, az tehát nem ruháztatott át, ellenszolgáltatást nem kapott, tehát nincs adóalap. A panasz alaptalan.