Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1927)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 69 feldolgozása és az így nyert termékeknek közös veszteségre és nyereségre való értékesítés céljából. A panaszos cég a közös üzlethez a tulajdonát képező 25,693 kgi\, míg a másik társ a tulajdonában lévő 22,009 kgr. napraforgóval járult hozzá, mindkét árut kilogrammonként egységesen 65 K-val számítva. A megállapodás szerint a további napraforgó vételeket mindegyik fél csakis abban az árban számíthatja fel a közös üzletnek, amely árban a vásárlás igazoltan tényleg eszközöltetett. A nyers anyag vásárlása és a nyers termékek értékesítése közös megegyezés alapján történik. Az üzlet nyereségében és veszteségében a társuló felek fele-fele részben osztozkodnak. Az iratok közt levő jegyzőkönyv szerint a társas üzlet 1923 január 22-én, a lársasüzletbe bevitt áruk eladása után megszűnt és a panaszos cég a közös értékesítésre átadott és 1.670,045 K-ra értékelt áru ellenében a leszámoláskor 2.350,000 K-t kapott kézhez, amely utóbbi összeg után a forgalmi adó a közös üzlet részéről lerovatott. A kir. pénzügyigazgalóság panasszal megtámadott fizetési meghagyásban a panaszos cég által a közös üzletbe történt árúbevételt a másik társ részére kereseti tevékenység keretében teljesített áruszállításnak minősítette és az árunak a bevitelkor megállapított 1.670,045 K értéke után a panaszos cég terhére forgalmi adót vetett ki. Az ez ellen irányuló panasznak a következő okokból helyet kellett adni: bemutatott szerződéses megállapodás és a lebonyolításra vonatkozólag az 1923. évi március hó 28-án felveit jegyzőkönyvbe a panaszos részéről bemondott tényállás szerint itt alkalmi társulás formájában bizonyos mennyiségű árunak együitesen és közösen eszközölt értékesítéséről van szó és ezzel szemben a kir. pénzügyigazgatóság semmi olyan bizonyítékot nem hozott fel, amely arra mutatna, hogy a jelen esetben a panaszos cég a napraforgót előzetesen R. F.-nek eladta volna és azután a napraforgóból készített termékek értékesítése már nem közösen, hanem kizárólag R. F. tulajdonaként történt volna. Tehát itt az 1921 : XXXIX. ic. 30. és 31. §-a értelmében a kereseti tevékenység keretében esz közölt adóköteles áruszállításnak csupán a közös és együttes eladás minősíthető, amely után a forgalmi adó tényleg le is rovatott. Ellenben az egyesülésbe — kifejezetten közös és együttes értékesítés céljából — beszerzési áron bevitt áru nyilvánvalóan nem minősíthető olyan áruszállításnak, amelyet a bevivők kölcsönösen a másik társ részére ellenérték mellett eszközöltek volna, miután erre irányuló megállapodást avagy szándékot illetőleg semmi támpont nincsen. De a szóbanforgó alkalmi egyesülés a kereskedelmi törvény rendelkezései szerint nem minősíthető olyan