Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1927)

70 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. különálló jogi személynek sem, amelynek részére a panaszos cég keresetszerűen áruszállításokat teljesített volna és így ez alapon sem lehet a panaszos céget forgalmi adó fizetésére kötelezni. 75. Hatályossá egyáltalában nem vált feltételes adás-vételi jogügylet után adás-vételi illeték nem jár, ha azonban nem lett bemutatva szabályszerű időben, bírság fizetendő. (Közigazgatási bíróság 17,203/1925. P. sz.) Indokok : Az adás-vételi illeték alá vont megállapodás — az 1922. évi február 25-én létrejött szerződés 3., 4., 5. és 8. pontjaiból, valamint a panaszos és B. S. s N. S. között folytatott perben a kir. Kúria által hozott P. V. 5107/1923. sz. ítélet indokolásából kiltínőleg — nem bontó, hanem leifüggesztő feltétel mellett kötött ingatlan adás-vételi ügyletet foglal magában az ingatlanra vonatkozó haszonbérleti ügyleten kívül. A szerződés szavai szerint ugyanis B. S.-t és N. S.-t az ingatlan tulajdonjoga csupán az esetben fogja megilletni, ha 1922 március 27-ig a megállapított teljes vételári összeget a panaszosnak kifizetik, azonban ez az ideiglenes megállapodás és az előlegképpen lefizetett 500,000 K kifejezetten sem a birtokra, sem az élő és holt leltárra nézve a nevezetteknek tulajdonjogot nem adott, hanem részükre csupán a szerződés megkötésétől 1922. évi szeptember 30-ig terjedő időre szóló haszonbérleti jogot biztosított, amely azonban a vételár kifizetése esetén megszűnik és a haszonbérbe vett, ingatlan a bérlők tulajdonába megy át. Ehhez képest, amennyiben a nevezettek a teljes vételári összeget a kitűzött időpontig a tulajdonosnak nem fizetnék ki, az ingatlan tulajdonához való igényüket elvesztik, a léfizetett 500,000 K előleg egész összege haszonbérleti díjnak veendő és a nevezettek a szerződés aláírásából 1922 szeptember 30-ig terjedő egész időre az ingatlan bérlőinek tekintendők. Minthogy a nevezettek a kikötött vételári összeget a kitűzött időpontig tényleg nem fizették le, tehát a felfüggesztő feltételhez kötött adás-vételi jogügylet feltétlenné, azaz hatályossá nem vált és a nevezetleket a kir. Kúria az ingatlan tulajdonjoga iránt a panaszos ellen indított keresetükkel végérvényesen elutasítván, a panaszos a szóbanforgó ingatlan tulajdonában változatlanul továbbra is megmaradt; eme hatályossá egyáltalán nem vált fellételes adásvételi jogügylet után — az 1920 : XXXIV. tc. 101. § ának harmadik bekezdése értelmében — adásvételi illetéket jogosan követelni nem lehet, miért is annak törlését el kellett rendelni.