Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1927)
22 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. Az árfolyamkülönbözet a külföldi valutákra szóló tartozások után keletkezett oly módon, hogy egyrészről az üzletei folyamán kifizetett tartozások kiegyenlítéséhez szükséges idegen valuta beszerzése magasabb összeget igényelt, mint aminő mérlegszerű becsértékkel a külföldi tartozás a vállalat üzleti könyveiben szerepelt, másrészről pedig a vállalat az üzletév végén fennálló tartozásainál a megelőző évi mérlegszerű becsértékkel szemben mutatkozó árfolyamkülönbözetet leírta. A kir. adófelügyelő-helyettes a fellebbezést elutasította azon az alapon, hogy a leírás a fennt hivatkozott törvényszakasz szerint adóköteles és anélkül, hogy a tényállást megvizsgálta volna abban az irányban, hogy az árfolyamkülönbözet címén leírt összegben mennyi az effektív veszteség. Az az összeg ugyanis, amelyet panaszos vállalat a külföldi tartozások törlesztéséhez szükséges idegen valuták beszerzésére fordított a külföldi tartozás mérlegszerű becsértékét meghaladó részében effektív veszteség, amely a mérlegszerű nyereséghez nem számíthaló hozzá, mert nem az idegen valuták árfolyamának hullámzásában mutatkozó eltéréseknek könyvszerű kiegyenlítéséi célozó leírás, hanem a valuták beszerzésénél előállott tényleges veszteség, amely mint ilyen adóalapot nem képezhet. Ellenben a fennálló külföldi tartozások árfolyamában mutatkozó hullámzások kiegyenlítése céljából eszközölt leírás nem effektív veszteség, hanem csak egy meghatározott időpontban — a mérleg lezárásakor — lerögzített szemléltetése annak a könyvszerű változásnak, amely adózás szempontjából csak akkor lesz figyelembevehető, ha az a tartozás kiegyenlítése útján realizálva lesz. Miután a kir. adófelügyelő-helyettes a fellebbezést a felmerült kételyek felderítése nélkül elutasította, a másodfokú határozatot fel kellett oldani. 23. A külföldi valuták árfolyamának hullámzása folytán a külföldi tartozásoknak magyar koronákban kifejezett becsértékével szemben mutatkozó könyvszerü árfolyamveszteség címén eszközölt leírás adóköteles. (Közigazgatási bíróság 3547/1925. P. sz.) Indokok: Panaszos azt kifogásolja, hogy árfolyamkülönbözeti tartalék címén 63.394,438 K-t a mérlegszerű veszteségből levonásba hoztak. Ezt a kifogást a bíróság alaptalannak találta. Panaszos azt vitatja, hogy a fennt számjelzett összeg tartalékolás jellegével sem bír, hanem veszteség gyanánt jelentkezik,
