Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1927)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. amely oly módon keletkezett, hogy a vállalat a csehkorona tartozásait a mérleg elkészítésekor a zárlat alkalmával érvényben volt hivatalos árfolyamok szerint vette számításba. Az innen elrendelt bizonyítás során megállapítást nyert, hogy a panaszos vállalat csehkorona tartozásait könyveiben a keletkezéskori koronaértékkel vette fel és ugyanezen értékkel vette fel azokat a mérlegében is, amely szerint ezek a tartozások 5,199,925 magyarkoronát tettek ki. A csehkorona lartozások keletkezésének időpontja és a mérleg lezárásának napja között a csehkorona árfolyamában mutatkozó különbözetel azonban az évi üzleteredmény terhére árfolyamveszteségként leírásba hozta. Az ily módon leírt összeg 66.192,020 koronát tett ki. Ezen leírásra vonatkozólag panaszos azt állítja, hogy adómentes, mert az 1922: XXIV. tc. 14. §-a nem tartalmaz olyan rendelkezést, amelynek alapján az idegenvalutákban fennálló tartozás árfolyamában mutatkozó különbözet a mérlegszerű nyereséghez hozzászámítható volna, már pedig olyan tehertételt, amely ebben a §-ban felsorolva nincsen az 1922. évi 200,000 számú pénzügyminiszteri végrehajtási utasítás 41. §-a szerint a mérlegszerű nyereséghez hozzáadni nem szabad. Az adóköteles nyereség kiszámításánál azonban nem csupán a felhívott törvény 14. §-ában foglalt rendelkezések irányadók, hanem a 13. §. szerint a 14—19. §-ok rendelkezései szerint kell eljárni, és a 15. §. harmadik bekezdése szerint az ezen szakaszban említett leírásokon kívül — amely leírások között az árfolyamkülönbözet említve nincsen — minden egyéb leírás adóköteles. 24. Községi élelmiszerüzem után társulati adó fizetendő (Közigazgatási bíróság 3627/1925. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak a társulati adókötelezettség megállapítása ellen irányuló részében helyet nem ad, a megtámadott határozatnak az adó összegszerű megállapítására vonatkozó részét pedig hatályon kívül helyezi és a kir. adófelügyelőt újabb határozat hozatalára utasítja. Indokok: I. Az adókötelezettség megállapításához. A panasznak az adókötelezettség megállapítása ellen irányuló részében helyei adni nem lehetett, mert igaz ugyan, hogy az általános kereseti adóról szóló 1922: XXIII. tc. 3. §-ának 9. pontja a törvényhatósági, városi és községi üzemeket az általános kereseti adó alól mentesíti, ámde a törvényalkotás sorrendjében ez után következő 1922: XXIV. tc. 1. §-a első bekezdésének 4. pontja