Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1927)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. amely oly módon keletkezett, hogy a vállalat a csehkorona tar­tozásait a mérleg elkészítésekor a zárlat alkalmával érvényben volt hivatalos árfolyamok szerint vette számításba. Az innen elrendelt bizonyítás során megállapítást nyert, hogy a panaszos vállalat csehkorona tartozásait könyveiben a kelet­kezéskori koronaértékkel vette fel és ugyanezen értékkel vette fel azokat a mérlegében is, amely szerint ezek a tartozások 5,199,925 magyarkoronát tettek ki. A csehkorona lartozások keletkezésének időpontja és a mér­leg lezárásának napja között a csehkorona árfolyamában mutat­kozó különbözetel azonban az évi üzleteredmény terhére árfolyam­veszteségként leírásba hozta. Az ily módon leírt összeg 66.192,020 koronát tett ki. Ezen leírásra vonatkozólag panaszos azt állítja, hogy adó­mentes, mert az 1922: XXIV. tc. 14. §-a nem tartalmaz olyan rendelkezést, amelynek alapján az idegenvalutákban fennálló tar­tozás árfolyamában mutatkozó különbözet a mérlegszerű nyere­séghez hozzászámítható volna, már pedig olyan tehertételt, amely ebben a §-ban felsorolva nincsen az 1922. évi 200,000 számú pénzügyminiszteri végrehajtási utasítás 41. §-a szerint a mérleg­szerű nyereséghez hozzáadni nem szabad. Az adóköteles nyereség kiszámításánál azonban nem csupán a felhívott törvény 14. §-ában foglalt rendelkezések irányadók, hanem a 13. §. szerint a 14—19. §-ok rendelkezései szerint kell eljárni, és a 15. §. harmadik bekezdése szerint az ezen szakasz­ban említett leírásokon kívül — amely leírások között az árfolyam­különbözet említve nincsen — minden egyéb leírás adóköteles. 24. Községi élelmiszerüzem után társulati adó fizetendő (Közigazgatási bíróság 3627/1925. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak a társulati adó­kötelezettség megállapítása ellen irányuló részében helyet nem ad, a megtámadott határozatnak az adó összegszerű megállapítására vonatkozó részét pedig hatályon kívül helyezi és a kir. adófel­ügyelőt újabb határozat hozatalára utasítja. Indokok: I. Az adókötelezettség megállapításához. A panasznak az adókötelezettség megállapítása ellen irányuló részében helyei adni nem lehetett, mert igaz ugyan, hogy az álta­lános kereseti adóról szóló 1922: XXIII. tc. 3. §-ának 9. pontja a törvényhatósági, városi és községi üzemeket az általános kere­seti adó alól mentesíti, ámde a törvényalkotás sorrendjében ez után következő 1922: XXIV. tc. 1. §-a első bekezdésének 4. pontja

Next

/
Thumbnails
Contents