Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1926)

7Í Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvény iái'. üzletszerzés céljából gyakran, tehát bizonyos állandóság jellegével a cég képviseletében Budapesten tartózkodó igazgatója útján jönnek létre, illetve nyernek lebonyolítást és ennélfogva a panaszos cégnek ez ügyletekből befolyó bevételei általános forgalmi adó alá (Közigazgatási bíróság 3655 1923. P. sz^ 81. Valamely hírlap kiadási joga az 1916. évi XXXII. tc. 7. és 8. §-ában részletesen felsorolt és adókötelesnek tekintendő vagyon és iőkevagyon egyikének fogalma körébe sem sorolható. (Közigazgatási bíróság 5035 1924. P. sz.) 82. Életjáradék nem tőkésíthető és vagyonadó alapjául nem szolgálhat. (Közigazgatási bíróság 2364/1924. P. sz.) 83. Aki valamely cégnél áll alkalmazásban, fizetése az eladott árú után meghatározott összeg és kizárólag csak a cég részére működhetik, forgalmi adó fizetésére nem kötelezhető. (Közigazgatási bíróság 7774/1923. P. sz.) 84. A jövedelemből levonható kiadások közé nem számíthatók azok a kiadások, amelyek az ingatlanból folyó jogok érvényesítése vagy megvédése végett eszközölt bírósági vagy más hatósági eljárásban, mint rendkívüli kiadások keletkeztek. (Közigazgatási bíróság 10,045/1925. P. sz.) Indokok: Adózó panasza arra irányul, hogy az 1924. évre adóalapul fölvett jövedelméből 508 aranykoronának megfelelő 1.779,000 papírkorona, amelyet földbirlokpolilikai célokból az Országos Földbirlokrendező Bíróság által lefolytatott eljárásban ügyvédi és szakértői költségekre kiadott s amely kiadásait könyveivel bizonyította is, levonásba hozassék. Vitatta, hogy ez az összeg, mint :» törzs leltári vagyon fenn-