Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1926)

14 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. lezettség terhelné; a 119,600/1921. sz. végrehajtási utasításnak a kirí pénzügyigazgatóság által idézett 5. §. 5. pontja pedig az eladó egyetemleges felelősségét csupán adócsalás esetére állapítja meg abban az esetben, ha a felek a vételárat a valóságosnál alacsonyabb összegben vallják be. Minthogy adófizetési kötelezettséget törvényes rendelkezé> hiányában megállapítani nem lehet, a panasznak helyet adva. panaszost a toie egyetemleges fizetési kötelezettség címén követett, általános forgalmi adó megfizetésének kötelezettsége alól lel kellett menteni. 50. Ha a malom által más malomtól vagy kereskedőtől vásárolt lisztárú az adózóhoz később érkezett meg, mint a külföldön eladott liszt útnak indíttatott, az ilyen vételekre nézve az ugyanazonosság hiánya nyilvánvaló és helyes* az a megállapítás, hogy az utóbb belföldön értékesíttetett és így forgalmi adó alá esik. — A saját vevőtől visszavásárolt árú továbbeladása esetén forgalmi adó köteles. (Közigazgatási bíróság 14,730/1923. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak részben helyet ad. Indokok: A pénzügyigazgatóság pótlólag forgalmi adó ala adózó cég kétfélekép csoportosított nyers bevételét vonta és pedig egyik csoportba a más malomcégtől vásárolt, a másik csoportba a saját vevőitől visszavásárolt lisztárúk eladásából előállt bevétel tartozik. Panaszos ezen télelek forgalmi adó kötelezettségének megállapítását támadja meg, vitatván, hogy az 1921: XXXIX. tcikk 37. §-ának 11. pontjában írt mentesség a más cégtől vásárolt vagy az előző vevőktől visszavásárolt lisztárúk eladása esetén is megilleti az adózót, mint kereskedelmi malmot, továbbá a T. 39. §. 1. bekezdése alapján a külföldre szállítás címén mentesül az eladás egyrcsze és végül nem visszavásárlás, hanem az előző eladás slornirozása, a vevő és adózó, mint eladó fél által kötött ügyletek közös megegyezéssel történt hatálytalanítása, elállás, forog fenn, ahol árúszállítás nem történt és így adókötelezettség nem forog fenn. A panasz részben alapos. Adózó igazolta azt, hogy 1922 január 5-én és 7-én összesen 215,000 kg főzőlisztet szállított, külföldre. A megállapított tényállás szerint a más malmoktól vá-