Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1926)

4-2 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. Megállapította, hogy az alkalmi egyesülés álboesátotla hasz­nálatba a buffet-berendezést, a lámpákat, csillárokat, központi; fűtőkészüléket, ventilátort stb. és ezen tárgyak rendelkezésre bo­csátásán felül, az egyes helyiségek lényleges és üzleti kihaszná­lását lehetővé tevő berendezést létesítette. Nevezetesen megálla­pítja azt is, hogy a különböző kiárusítások az alkalmi egyesülés által az összes kis üzemekre egységesen megállapított ((Fővárosi nagy árúcsarnok» elnevezése alatt működtek, saját cégüket ki sem tüntethették, az alkalmi egyesülés, egységesen a fenti elneve­zés alatt reklamirozta az üzemet; egységes blokkot adott, amely csak utal az egyes fülkékre, sőt ezen túlmenőleg F. S. ingatlan és árúbizományi kereskedelmi ügynök, akinek neve alatt szerepelt az alkalmi egyesülés, mindenféle iparigazolványt az egységes üzem részére beszerzett és a területrészek bérbeadásánál az albérlők­nek ezt is átbocsátotta, továbbá az alkalmi egyesülés látta el fűtés­sel, világítással, gondoskodott a tűzkár, betörés elleni és üveg­biztosításról, valamint a még szükséges személyzetről, e végett alkalmaz egy szerelőt, egy fűtőt, egy mellékhelyiség-kezelőnőt, két portást, takarító és külön vagyonőrző személyzetet. Mindez a hivatkozott törvényhelyben megkövetelt berendezett­séget megállapítja és ezt nem dönti meg, hogy egyes sátrakat készíttettek-e és ezt az albérlők készíttették vagy vették kölcsön, lényegtelen, hogy az ellenérték a berendezés, vagy a helyiség használata címén adatolt és hogy ezek között milyen arány volt, hogy a hirdetés, a fűtés, világítás stb. díját az albérlők külön meg­fizették, zúllyal nem bír, hogy a buffet-berendezés, központi fűtés, csillárok stb. beszerzéseért az alkalmi egyesület az előző bérlő készpénzt vagy más ellenértéket, sőt egyáltalán, hogy ellenértéket adott-e, lényegtelen, hogy jogilag lehet-e iparigazolványt hatályosan rendelkezésre bocsátani vagy sem, a lényeg az. hogy a fenti tények megállapítják, hogy berendezett helyiség üzletszerű használatba­adása forog fenn. A hivatkozott törvényhely nemcsak mentesítő, hanem adó alá vonandó tényálladékot is állapítván meg, nincs jelentősége azon kérdés vizsgálatának, hogy az itt körülírt tényálladék mennyiben vonható a T. 30. §-a alá. A bíróság arra mutat rá, hogy a for­galmi adótörvény speciális terminológiája szerint, minthogy nem árúszállítás, a 30. §. 3.' bekezdése értelmében vett munkateljesít­ménynek (szolgálattétel) veendő (I. 68., 163., 922. R.) egészen füg­getlenül attól, hogy magánjogilag a bútorozott helyiség bérlete is bérlet és nem munkateljesítmény.

Next

/
Thumbnails
Contents