Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1926)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 37 •megfizették, a szerződések egyes példányaira erről vezetett záradékok után az 1 K állandó okirati illetéken kívül egyéb illeték lerovására nem kötelezhetők. Ez a kifogásuk a panaszosoknak az illetékszabályok 49. §. a) pontjában és 52. §-a b) pontjának második bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével és egybevetett helyes értelmezése szerint alapos, amennyiben ezek szerint teljesen kiállított okiratokra vezetett olyan toldalékok, amelyek a jogok vagy kötelezettségek helyére, idejére, nemére vagy terjedelmére nézve tényleges változást nem tartalmaznak, amennyiben a jogügylettől járó illeték már lerovatott, csak az állandó bélyegilleték fizetendő. Az adott esetben a szerződés-átruházásoktól járó illeték részvénykibocsátási illeték formájában az alapszabályok alapján már megfizettetvén, az átruházásoknak a szerződésekre toldalék alakjában történt feljegyzése után az állandó okirati bélyegen kívül más illeték nem követelhető. 4 5. A járadékoknál az adókötelezettség előfeltétele az, hogy annak jogi alapja legyen. Az önkéntes adományok, a rokoni támogatások, a szülők részéről a gyermekeiknek önként adott apanageok stb. egyáltalán nem esnek általános kereseti adó alá. A járadékszerű visszatérő szolgáltatásokból eredő jövedelem adóztathatásának az előfeltételét pedig a hivatkozott utasítás 9. §-ának a rendelkezése szerint az képezi, hogy annak teljesítése törvényes, bírói ítéleten alapuló, vagy szerződéssel megállapított legyen. (Közigazgatási bíróság 6003/1924. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyet ad s a panaszos terhére az 1923. évre kivetett 60,000 K általános kereseti adó törlését elrendeli. Indokok: A tényállás az, hogy az elsőfokú pénzügyi hatóság a panaszost, akinek a férje állandóan Indiában, Bombayban lakik, ugyanott kereskedő, minden közelebbi adat hiányában mint export-imporl-kereskedőt adóztatta meg a jelen ítélet fejezetében megjelölt összegű általános kereseti adóval s terhelte meg a bevallás elmulasztása miatt az ugyanott megjelölt összegű bírsággal. A fellebbezése folytán az adófelszámolási bizottság a bírságot a vétlen mulasztás igazolásának az elfogadásával törölte, ellenben a kivetett adót fenntartotta, annak a jogalapjául azonban nem az export-import-kereskedést, hanem azt a járadékszerű az 1923. évi XXIII. tc. szerint általános kereseti adó alá eső szolgáltatást