Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1926)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. c) A panaszolt határozatban az elutasítás megokolására felhozott birtokbalépés a szerződés írásbeli kijelentése dacára tényleg meg nem történt. Igazolja ezt Szánk község elöljáróságának a kecskeméti m. kir. pénzügyigazgatósági kirendeltséghez 1811/1922. szám alatt intézett jelentésén kívül az a körülmény is, hogy úgy a panaszolt illeték kiszabásának alapjául szolgált 1919 január hó 5-én kelt szerződés 5. pontja, mint az eredeti tulajdonos által történt újabb eladás alkalmából 1920 január hó 21-én kiállított, hatósági hozzájárulással érvényre emelt s telekkönyvileg is foganatba ment szerződés 7. pontja szerint az ingatlanok zárgondnoki kezelés alatt állottak, ennek bírói feloldása nélkül pedig a birtokbalépés tényleg meg sem történhetett. d) A szerződő felek a kiszabás alapjául szolgált jogügylettől a panaszirathoz csatolt s az eladó nevében a panaszoshoz intézett s ezáltal tudomásul vett ügyvédi levélben foglaltak szerint el is állottak. Az előadottak szerint a kiszabás alapjául szolgált szerződés hatósági hozzájárulás hiányában érvénytelen is s attól a szerződő felek foganatba menetel és telekkönyvi átírás előtt elállottak s a szerződés tárgyául szolgált ingatlanok az eredeti tulajdonos által hatósági hozzájárulással újra eladattak s azokra az új vevők tulajdonjogot is szereztek s így bár a panaszos a kölcsönös elállási nyilatkozattal ellátott eredeti szerződés felhívásra sem mutattatott be, az attól való elállást mégis el kellett fogadni, mert a továbbeladás és az új vevők által szerzett telekkönyvi tulajdonjog folytán nyilvánvaló, hogy a panaszos és vevő társa a kiszabás alapjául szolgált szerződés alapján többé a tulajdonjogot meg sem szerezhetik. Ezekből az okokból az 1918 : XI. tc. 79. §-ának 3. pontja alapján az előírt illeték törlését el kellett rendelni. 24. Az 1920. évi XXXIV. tc. 21. §-ának 2. bekezdése szerint a visszterhes ingatlanátruházás illetékét elsősorban az tartozik megfizetni, aki azt a szerződésben magára vállalta, a közvetlenül fizetésre kötelezettek jogutódai pedig az említett személyekkel együtt az illetékért készfizető kezességgel tartoznak. (Közigazgatási bíróság 409/1925. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyet adva, a panaszost az illeték megfizetése alól egyelőre fölmenti. Indokok: A panaszos a budai 9716. számú telekkönyvi betétben fölvett 12,959/5. helyrajzi számú ingatlan nyolc négyszázhetvenketted részének általa 1923. évi április hónap 14. napján 2*