Főző Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1922)

Az egyesített perekben az egyesítés után keletkezett minden irat illetékére az egyesített követelések összes értéke az irányadó, habár maga az irat csupán egy követelésre vonatkozik is. (Közigazgatási bíróság 4218/1917. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet nem ad. Indokok: A panaszos ugyanazon alperes ellen több keresetet indított, amelyeket a bíróság egyesített. Az egyesítés megtörténte után a panaszos egy kérdésre nézve, amely az egyik perben merült fel, előleges tanúkihallgatást kért, s erre a kérelemre a bíróság tárgyalást tűzött ki. Az erről a tárgyalásról készült két jegyzőkönyv közül az egyikre 2 K a másikra csak 1 K jegyzőkönyvi illetéket rótt le, hololt az egyesített perek tárgyának értéke összesen 199,442 K volt. Az 1914 : XLIII. tc. 1. §. l. a) pontjában megszabott mérv szerint követelt illeték törlését azon a címen kéri, hogy ezeknek a jegyzőkönyveknek tárgya csak az egyik perben érvényesített 36,000 ív követelés volt, ennek, értéke szerint pedig helyesen rótta le az illetéket. A bíróság ezt a panaszt alaptalannak találta. Eltekintve ugyanis attól, hogy még a 36,000 K perérték titán is 8—8 K jegyzőkönyvi illetéket kellett volna lerónia, az 1914 : XLIII. tc, 36. §-a szerint az illeték mértéke tekintetében a perek egyesítése után már csak az értékek együttes összege az irányadó. Az a körülmény, hogy a bizonyítandó kérdés csak az egyik perben merült fel, époly kevéssé lehet ok arra, hogy a bizonyítás tárgyában készült jegyzőkönyv ennek az egy pernek értékéhez képest bélyegeztessék, amint nem igényelhető az sem, hogy a per egy részének külön bizonyítása esetén ne az egész per, hanem csak a bizonyított rész értéke vétessék irányadóul. Az egyesítés után a per. egy egységes perré alakul, s így az idézett 36. §. kifejezett rendelkezése szerint is — mindenféle illeKözigazgatási Döntvénytár MII. 1