Főző Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1922)

Közigazgatási Döntvénytár. lem előterjesztése után fáró illetéket nem a felperes^ hanem <i halasztást kérő fél tartózik leróni. (Közigazgatási bíróság 17,501/1916. I*. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyei nem ad. Indokok: A panaszostól \ K egyszeres és megfelelő írt emelt illetékei követelnek, mert egy 840 K iránt indított perben az ellenfelek kérelmére már egyszer elhalasztott tárgyalás újabb elhalasztását kérte s ennek a kérelmének előterjesztése után az 1914 : XLIII. te. 2. §. 1. pontja értelmétíen az 1. §. 1. a) pontjában megszabott illetéket a felperes által lerótt rendes jegyzőkönyvi bélyegeken felül nem rótta le. A panaszos a kiszabást, három okból tartja sérelmesnek. Első kifogása, hogy a 2.-§'. alkalmazásának egyáltalán nincs helye, mert ő első ízben kérte a tárgyalás elhalasztását, tehái ismétlésről szó sem lehet s az ő kérelmét ismeteltté nem teheti az a körülmény, hogy előbb már az ellenfele is kért halasztási. Ezt a kifogást a bíróság alaptalannak találta. A per tárgyalása, ha több napon át történik is, egységes egész. Egy pernek a tárgyalása folyamán tehát első halasztásról csak egyszer leher szó, minden további halasztás már feltétlenül ismételt. Az a körülmény, hogy egy izben az egyik, később a másik peres tét kérte a halasztást, ebből a szempontból teljesen közömbös, mert a törvény 2. $-ának célzata az lévén, hogy a per elhúzásának megakadályozása céljából a Pp.-be felvett rendelkezéseket támogassa, elősegítse, ezt a célt általában kell hogy szolgálja s nem lehet olyan magyarázatot adni, amely mellett ezt a célját meg lehessen hiúsítani. Maga a törvény sem ad erre alapot, mert nem mondja ki, hogy ugyanannak a peres félnek ismételt halasztási kérelme esnék az illeték alá, hanem csupán az ismételt halasztási kérelmet vonja a magas illeték alá. A második kifogás az, hogy az ilyen kérelem előterjesztése után nem lehet a rendes jegyzőkönyvi illetéken felül még külön illetéket követelni, hanem ha alkalmazható is az itt tárgyalt esetben a 2. §., ennek csak az lehet a következménye, hogy a jegyzőkönyvi illetéket kell kétszeres mértékben leróni s így a hiány ebben az esetben csak 2 K lehet. A bíróság ezt a panaszt is alaptalannak találta. A törvén) 2. §-a a fentebb említett különleges céljánál fo^va kivételes szabályt állít fel. Világos szavai után nem a beadványt vagy jegyzőkönyvet vonja illeték alá. hanem az előterjesztéseket Igaz ügyari;.