Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)
Közigazgatási Döntvénytár. 73. A régi perrendtartás hatálya alatt megindított és az 1912 : LIV. tc. 61. §-a értelmében a régi eljárás szabályai szerint folytatott rendes perben a periratok beadására közös megegyezéssel igénybevett halasztásnak a perfelvételi jegyzőkönyvbe való bejegyzése után az 19U : XLIII. tc. 1. §. 1. b>pontjában megszabott illetéket kell leróni. (Közigazgatási bíróság 18,354/1915. P. sz.> A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet ad. az illeték törlését, valamim a panaszos által arra befizetett öszszegnek visszatérítését elrendeli. Indokok : A jelen panasz során eldöntendő vitás kérdés az. vájjon a régi perrendtartás hatálya alatt megindított és az 1912. évi LIV. tc. 61. §-a szerint tovább is a régi eljárás szabályai szerint foh tátott perben a periratok beadására közös megegyezéssel igénybevett halasztásnak a perfelvételi jegyzőkönyvbe való bejegyzése után milyen illetéket kell leróni. A pénzügyigazgatóság panasszal megtámadott határozata a •2. J. pontjának alkalmazását kívánja, ezt az álláspontot azonban a bíróság tévesnek találta a következő okokból: Az 1914 : XLIII. tc. 89. §-a általános szabályként kimondja, hogy a törvény életbelépte napjától kezdve ez a törvény irányadó a polgári bíróságok előtti eljárásban keletkező minden iratra és határozatra, tekintet nélkül arra. hogy a bírói eljárást mikor indították meg. Egyéb rendelkezés az átmeneti időre, illetve a régi szabályok szerint tovább tárgyalandó perekre csak az ott részletesen felsorolt periratokra és a perfelvételi jegyzőkönyv illetékére van. más esetekre sem ez a szakasz, sem a törvénynek más szakasza nem intézkedik. A törvénynek ez kétségkívül hiányossága s ennek következtében az egyes felmerülő esetekben az általános törvénymagyarázati szabályokból, továbbá az idézett törvény általános alapelveiből, céljából és egyes konkrét rendelkezéseiből kiindulva lehet és kell az új szabályok közül az alkalmazandót kikeresni. Az 1014: XLIII. tc. rendelkezései általánosságban természetesen az 1911 : I. tc. rendelkezéseit tartolták szem előtt. Az egves rendelkezések világosabb és határozottabb megjelölése céljából a Pp. megfelelő szakaszait is idézi. Ezek a szakaszok a törvénynek legszorosabb kiegészítő részei és semmiképen sem