Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

7i Közigazgatási Döntvénytár (Közigazgatási bíróság 11,370/1916. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet adva, a jövedelmi adót 4970 K-ban állapítja meg. Indokok: Az adófelszólamlási bizottság a panaszosnak földés házbirtokából eredő jövedelmét az adóalapba háromszorosan számította, azzal a megokolással, hogy ((biztos tudomása van arról, hogy fél soha sem volt állandó itteni lakos.» A panasz a háromszoros számítás ellen irányul, mert a panaszos, mint közös külügyminiszter, az 1914. évben hivatalból volt kénytelen távol lenni. Ez a bíróság a panaszt alaposnak találta. Az 1909 :X. tc. 23. §-a ugyanis a háromszoros számíthatás előfeltételeinek létezése szempontjából az adókivetést megelőző év körülményeinek vizsgálatát teszi kötelezővé. Az adókivetést megelőző év, a jelen esetben, az 1914. év volt, amikor pedig a panaszos" a közös külügyminiszteri állást töltötte be. A közös külügyminiszter székhelye pedig Bécs lévén, kétségtelen, hogy a panaszos hivatalból volt távol s így vele szemben — az 1909 : X. tc. 23. §-ának második bekezdése értelmében — a háromszoros számítás nem alkalmazható. Minthogy pedig az nem vitás, hogy a panaszosnak egyszeresen számított és itt megadóztatható jövedelme 103,205 K 68 f, ennélfogva a jövedelmi adót 4970 K-ban kellett megállapítani. 66. Az olyan adót, amelyet az adózó szolgálati illetménye után a munkaadó fizet anélkül, hogy azt alkalmazottja fizetéséből visszatartaná, a jövedelemből levonni nem lehet. (Közigazgatási bíróság 2069 1916. P. sz.) 67. A hadsegélyezési célokra Ausztriában adott adományokat a jövedelemadó alapjából levonni nem lehet. Közigazgatási bíróság 2329/1916. P. sz.)