Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. 68. Jogszabályt sért és feloldandó az olyan határozat, amely az adózó összes jövedelmét egy összegben s nem a források szerint elkülönítve állapítja meg. (Közigazgatási bíróság 1326 1916. P. sz.) 69. A forrás megjelölése nélkül ^egyéb jövedelem cím alatt jövedelmet megállapítani nem szabad. (Közigazgatási bíróság 21,710 1915. P. sz.) 70. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak ebben a minőségben járó illetményei akkor is III. oszt. kereseti adó alá esnek, ha azokat fizetés címén s előre meghatározott összegekben állapították is meg. (Közigazgatási bíróság 11,394/1916. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet nem ad. Indokok : Helytelen az 1875 : XXIX. tc. 2. §-ának az az értelmezése, hogy a részvénytársaságok igazgatósága és felügyelőbizottsága tagjainak ebbeli minőségükben járó javadalma IV. oszt. kereseti adó alá tartozik akkor, ha ez a javadalom «fizetés* címén állapíttatik meg, mert az említett funkcionáriusok nem állanak a részvénytársaságokkal szolgálati viszonyban, azoknak nem hivatalnokai, nem közegei, hanem a társaság tagjai, a részvényesek állal a társaság ügyeinek intézésével megbízottak, kik a közgyűlés által bármikor elmozdíthatók állásukból. Az 1875 : XXIX. tc. 2. §-a III. d) pontjának az a rendelkezése, hogy az igazgatótanács tagjainak a jelenléti jegyekért járó összegek tartoznak III. oszt. kereseti adó alá, nem teszi indokolttá a más elnevezés alatt kiszolgáltatott járandóságoknak