Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

70 Közigazgatási Döntvénytár. tokából származott tiszta jövedelmét — a házbirtok-jövedelmét terhelőkként elismert 4892 K adóssági kamatok levonása után — 5023 K-ban, az ipari vállalatéból származott minimális jövedelmet pedig a lakásbér tízszeres összege s az üzlethelyiség bérének 250%-a alapján 31,231 K-ban állapította meg s az ekként 36,244 K-t kitevő összjövedelem után 1420 K adó fizetésére kötelezte a panaszlót. A panaszló ezt a határozatot azon az alapon támadja meg, hogy ipari vállalatának jövedelme, mely tényleg az általa bevallott 8916 K-nál is kevesebb volt, az 1907 : III. tc. értelmében adómentesnek nyilváníttatott, egyéb jövedelme pedig csak 5024 K-t tevén ki, jövedelemadó fizetésére nem kötelezhető, kéri tehát a kivetett adó törlését, vagy legfölebb a kincstári javaslatnak megfelelően 356 K adó megállapítását. A bíróság figyelemmel arra, hogy a panaszló által ipari vállalata jövedelméről előterjesztett kimutatás, melyben a házbirtokra és az üzletre fordított kiadások együtt tannak feltüntetve, az üzleti eredmény kimutatásául nem tekinthető, de különben is annak bevételi és kiadási adatai semmivel sincsenek igazolva, az ipari vállalat jövedelmét az 1909 : IX. tc. 44., 49. §-a, az 1912 : LM. tc. 15. §-a értelmében törvényesen megállapítottnak ismeri el. Annak megállapításánál, hogy a panaszló az 1914 : XLVI. tc. 1. §-a értelmében — az 1914. évben 20,000 K-t meghaladó tiszta összjövedelmét érvén el — adófizetésre kötelezve van-e, az ipari vállalatból származott és az adóztatási javaslat tartalma szerint az 1907 : III. tc. alapján adómentes jövedelmet számbaveendőnek ismeri el, mert az 1914 : XLVI. tc. 1. §-a mindazokat adóköteleseknek nyilvánítja, kiknek tiszta összjövedelme a 20,000 K-t meghaladta s az 1909 : X. tc. 12. §-ának 9. pontja a nyers jövedelemből levonandó tételek közé sorozza ugyan a hazai ipar fejlesztése céljából adómenteseknek nyilvánított vállalati jövedelmeket, de ezek a jövedelmek pusztán azért, mert a levonandó kiadások között soroltatnak fel, a nyers jövedelmet apasztó kiadásokká nem minősülnek, hanem a tiszta jövedelem alkotó része maradnak. Viszont a szóbanlevő jövedelem az 1909 : X. tc. 12. §. 9. pontjában a jövedelemadó alól is mentesnek nyilváníttatván, az adótétel megállapításánál számításba nem vehető, hanem csak azon adótétel állapítható meg, mely a panaszló adóköteles jövedelmének megfelel. A panaszló adóköteles jövedelme a fent előadottak szerint 5024 K-t tevén ki, a 96 K jövedelemadó fizetésére volt kötelezendő.