Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

70 Közigazgatási Döntvénytár. tokából származott tiszta jövedelmét — a házbirtok-jövedelmét terhelőkként elismert 4892 K adóssági kamatok levonása után — 5023 K-ban, az ipari vállalatéból származott minimális jövedel­met pedig a lakásbér tízszeres összege s az üzlethelyiség béré­nek 250%-a alapján 31,231 K-ban állapította meg s az ekként 36,244 K-t kitevő összjövedelem után 1420 K adó fizetésére kötelezte a panaszlót. A panaszló ezt a határozatot azon az alapon támadja meg, hogy ipari vállalatának jövedelme, mely tényleg az általa beval­lott 8916 K-nál is kevesebb volt, az 1907 : III. tc. értelmében adómentesnek nyilváníttatott, egyéb jövedelme pedig csak 5024 K-t tevén ki, jövedelemadó fizetésére nem kötelezhető, kéri tehát a kivetett adó törlését, vagy legfölebb a kincstári javaslatnak megfelelően 356 K adó megállapítását. A bíróság figyelemmel arra, hogy a panaszló által ipari vállalata jövedelméről előterjesztett kimutatás, melyben a ház­birtokra és az üzletre fordított kiadások együtt tannak feltün­tetve, az üzleti eredmény kimutatásául nem tekinthető, de kü­lönben is annak bevételi és kiadási adatai semmivel sincsenek igazolva, az ipari vállalat jövedelmét az 1909 : IX. tc. 44., 49. §-a, az 1912 : LM. tc. 15. §-a értelmében törvényesen megálla­pítottnak ismeri el. Annak megállapításánál, hogy a panaszló az 1914 : XLVI. tc. 1. §-a értelmében — az 1914. évben 20,000 K-t meghaladó tiszta összjövedelmét érvén el — adófizetésre kötelezve van-e, az ipari vállalatból származott és az adóztatási javaslat tartalma szerint az 1907 : III. tc. alapján adómentes jövedelmet számbaveendőnek ismeri el, mert az 1914 : XLVI. tc. 1. §-a mindazokat adóköteleseknek nyilvánítja, kiknek tiszta össz­jövedelme a 20,000 K-t meghaladta s az 1909 : X. tc. 12. §-ának 9. pontja a nyers jövedelemből levonandó tételek közé sorozza ugyan a hazai ipar fejlesztése céljából adómenteseknek nyilvání­tott vállalati jövedelmeket, de ezek a jövedelmek pusztán azért, mert a levonandó kiadások között soroltatnak fel, a nyers jöve­delmet apasztó kiadásokká nem minősülnek, hanem a tiszta jö­vedelem alkotó része maradnak. Viszont a szóbanlevő jövedelem az 1909 : X. tc. 12. §. 9. pontjában a jövedelemadó alól is mentesnek nyilváníttatván, az adótétel megállapításánál számításba nem vehető, hanem csak azon adótétel állapítható meg, mely a panaszló adóköteles jöve­delmének megfelel. A panaszló adóköteles jövedelme a fent előadottak szerint 5024 K-t tevén ki, a 96 K jövedelemadó fizetésére volt köte­lezendő.

Next

/
Thumbnails
Contents