Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. 71 62. A tőzsdejátékból származó veszteség csak a tőzsdei ügyletekkel iparszerűen foglalkozó adózónál vonható le a jövedelemből. (Közigazgatási bíróság 1154 1916. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak nem ad helyet. indokok: A panaszló azon alapon támadja meg az adófelszólamlási bizottság határozatát, hogy jogellenesen tagadta meg az általa fizetett 200 K hitközségi adónak és 5278 K 48 f tőzsdejátékból eredt veszteségének a nyers jövedelemből való levonását, mely levonások teljesítése után tiszta jövedelme az adóköteles határon alól marad. A panasz alaptalan és azt azért kellett elutasítani, mert: A hitközségi adó nem tartozik azon adók közé, melyeknek levonását az 1914 : XLVI. tc. 4. §-a megengedi. A tőzsdejátékból való veszteség az 1909 : X. tc. 12. §. 4. pontja értelmében csak azon esetben vonható le a nyers jövedelemből, ha üzleti veszteséget képez, illetve ha a fél a tőzsdei forgalom tárgyát tevő értékek adásvételével iparszerűen foglalkozik és e foglalkozása, mint jövedelemforrás, tárgya a kereseti és jövedelemadónak; az idézett törvénynek a panaszló részéről felhívott 10. §-a pedig nem levonandó tétel" gyanánt állapítja meg az ilynemű veszteségeket, hanem azt a rendelkezést teszi, hogy ha az alkalomszerű adásvételekből származott nyereség hozadéka jövedelemadó alá vonatik, a nyereség mellett a netáni veszteség is figyelembe veendő. Minthogy a panaszló ellenében tőzsdei nyereség az adóalap megállapításánál számba nem vétetett, az állítólagos veszteség figyelembevételét nem igényelheti. 63. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak ebben a minőségükben járó illetményei nem számíthatók az 1909:X. tc. 21. és az 1914: XLVI. tc. 11. §-ában említett szolgálati illetmények közé. (Közigazgatási bíróság 28,297/1915. P. sz.)