Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

86 Közigazgatási Döntvénytár. 0 lanok és az illető üzleti évet megelőző évnél nem korábbi időben váltak behajthatallanokká. Mivel pedig a panaszló semmi bizonyítékot sem szolgáltatott arra, hogy az általa leírt követelések és pedig az 1913. évnél nem korábbi időben behajthatatlanokká váltak, tehát elveszlek s a felajánlott könyvvizsgálatnak a panaszlóra legkedvezőbb eredménye csak az lehetne, hogy ama kétes követelések leírása az eredeti mérlegben s eredményszámlában valóban megtörtént, de a leírt követelések levonható voltának alapjául szolgálható tények annak útján nem bizonyíthatók, az adófelszólamlási bizottságnak azon eljárása, hogy a társaság követeléseinek csak 5<y0-át tartván veszteségként a nyers jövedelemből levonhatónak, annak tiszta jövedelmét 80,000 K-bao állapította meg, nem sérelmes. 48. A kegyúri terheket az 1915. évre szóló adókivetésnél is le kell vonni. (Közigazgatási bíróság 24,855/1915. P. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság: A panasznak részben helyet adva, a jövedelmi adót az 1915. évre 3520 K-ban állapítja meg. Indokok: A konkrét panasz arra irányúi, hogy az adófelszólamlási bizottság által adóalapúi vett 83,9(53 K jövedelemben 5149 K kegyúri teher is szerepel, amely azért nem vonatott le a jövedelemből, mert a kegyúri teher a jövedelmi adóról szóló végrehajtási utasítás 12. §-ában felsorolva nincs. Kétségtelen azonban, hogy a kegyurasággal járó anyagi kötelezettség olyan dologi teher, amely a bevételeket szükségszerűen apasztja és így a kegyúri terheket a bevételekből le kell vonni. Erre az álláspontra helyezkedett különben az 1915 : XXI. tc. 7. §-ában a törvényhozás is, amidőn kimondta, hogy a kegyúri terhek az 1909 : X. tc. 7. §-ának 7. pontja szerint levonható tehernek veendők. E törvényszakasz szövegezéséből is kitűnik, de megokolása szerint is világos, hogy ez a rendelkezés nemcsak a jövőre kiható erővel bír, hanem már az 1915. évi adómegállapításnál is alkalmazást nyerhet, mert nem alkotott új jogszabályt, csak a meglévőt (az 1909 : X. tc. 12. §-ának 7. pontját) a törvény erejével magyarázta. A megokolás ugyanis kimondja, hogy az 1915 : XXI. tc. 7. §-a az 1909 : X. tc. 12. §-ának csak szerkezeti hiányát pótolja.