Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. 57 Ez alapon a 83,963 K jövedelemből még 5149 K kegyúri aerhet levonva, 78,844 K adóalap áll elő, amely után az adó a panasz petituma szerintjs 3520 K-ban volt megállapítandó. 49. Az 1909: X. tc. 12. §. 7. pontja szerint a törlesztéses kölcsönöknél akkor is csak a kölcsöntőke után a kikötött kamatlábnak megfelelő összeg vonható le, ha a jövedelem megállapításának idejében az egész törlesztési részletet kamatra számolják el. (Közigazgatási bíróság 93/1916. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet •nem ad. indokok: A megtámadott határozat panaszos adóköteles jövedelmét 49,894 K-ban állapította meg. Panaszos csak azt kifogásolja, hogy a 400,000 K-s törleszléses kölcsön kamatai fejében nem a tényleg fizetett 23,392 K, hanem csak 18,000 K helyeztetett levonásba, habár a törlesztési terv szerint az 1914. évben kifizetett összeg csak kamatra járt és nem tartalmazott törlesztési részletet. Ámde az 1909 : X. tc. 12. §-ának 7. pontja szerint a törlesztési idő egész tartamára változatlanul az az összeg vonandó (le, mely a kötvényen megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett tőke teljes összege után egy évre esik. A törvény e rendelkezése mellett a törlesztési terv eltérő beosztása, mely különben is a törlesztés folyamán kiegyenlítődik, tekintetbe nem jöhet. Minthogy pedig panaszos sem állította, hogy a kötvény 4Va% kamatlábnál magasabbat tartalmazott volna, kérelmének helyt adni nem lehetett. Az a körülmény, hogy az adófelszólamlási bizottság a bevallott jövedelmet becslés útján felemelte, egymagában az adók levonásának megtagadására okul nem szolgálhat. (Közigazgatási bíróság 22,000/1915. P. sz.)