Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. 43. szeszkontigens lévén eDgedélyezve, a birtokért fizetett évi bér egy része ennek a szeszkontingensnek, mint az ingatlannal kapcsolatos dologi jogosítványnak bérletére esik s minthogy ez a jövedelem egyéb adóval megróva nincs, a bíntidézett törvényhely szerint tőkekamat- és járadékadó alá tartozik. Az adót a fél fellebbezése folytán a közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága töröltette, mert a bérösszegben a földbéren és a házbéradó alá eső épületek bérén felül nem foglaltatik más oly bérösszeg, amely töld- és házadó alá nem tartozó jogosítványra esnék, s így más, mint föld- és házadó kivetésének helye nem lehet. A kincstár képviseletében a m. kir. pénzügyigazgató által beadott panaszt ez a bíróság alaposnak találta. A földbirtoknak nem bérbeadás, hanem saját kezelése ütján való hasznosítása esetén a tulajdonos nemcsak földadót, hanem ezenkívül a szeszgyártás után harmadosztályú kereseti adót is tartozik fizetni. Ha a szeszgyár a szeszkontingensben is részesül, ez a körülmény az adózásnál oly módon jut kifejezésre, hogy a kisebb adótétel alá eső szeszmenn)iség után a nyereség magasabb összegben állapíttatik meg. Ha a tulajdonos a birtokot bérbeadja, a bérösszeg megállapításánál ez a körülmény kétségkívül jelentőséggel bír és pedig abban az irányban, hogy a tulajdonos nagyobb bérösszeget kap, mintha az ingatlannal szeszgyár, s ezzel szeszkontingens összekötve nem volna. Ily módon a tulajdonos az egységesen megállapított bérösszegben olyan nyereséget is kap, amelyet saját kezelésében mint harmadosztályú kereseti adó alá eső hasznot érne el, amiből önként következik, hogy nem állhat meg a megtámadott határozatnak az az indoka, hogy a bérösszegben más, mint föld- és házadó alá eső bér nem foglaltatik. Az 1875 : XXII. tc. 1. §-a szerint pedig lőkekamat- és járadékadó alá esik minden olyan vagyon — helyesebben a vagyonból származó haszon — amely töld-, ház- és kereseti adó alá nem vonható. Ebből az általános érvényű rendelkezésből következik, hogy a bérösszegnek ez a része, amely a bérbeadónál más adóval érintve nincs, tőkekamat- és járadékadó alá tartozik. Az, hogy egy mezőgazdasági szeszgyár szeszkontingensben részesül, az 1908: XXVIII. tc. rendelkezései szerint azt jelenti, hogy az illető gyárban termelt szesznek egy meghatározott részét — kontingensét — a szeszadónak kisebb tételével kell megróni. Elsősorban tehát adókedvezmény. Ennek dacára a szeszkontingenst nem lehet puszta adókedvezménynek tekinteni, mert az 1908: XXVIII. tc. 88. §-a értelmében az egyes szeszgyáraktól