Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

u Közigazgatási Döntvénytár. nem vonható meg ez a kedvezmény minden kártalanítás nélkül, hanem úgy a törvényben megszabott esetekben elvonható, mint a tulajdonos által a kincstár részére további fölosztás végett felajánlott kontingensért a kincstár hektoliterenként 65 K kártérítést űzet. Ily módon az újabb jogfejlődés folytán keletkezett ez a kedvezmény valóságos vagyonná, az adózó vagyonának értékkel bíró alkotó elemévé vált, amely sem föld-, sem házadóval érintve nincs. Bérlet útján való értékesítése esetén tehát tőkekamat és járadékadóval rovandó meg. Az adó mérve tekintetében azonban a panaszt csak részben lehetett alaposnak felismerni. A kivetés alapjául ugyanis a pénzügyigazgatóság minden közelebbi felvilágosítás és a számítási adatok ismertetése nélkül 9222 K-t vett. Ezt az összeget a bíróság túlhajtottnak tartja, mert a szeszkontingens minden hektoliterjére 7 K-nál is nagyobb bérösszeget jelentene. Tekintettel tehát arra, hogy a fél védőirataiban a szeszkontingensre eső bért 2600 K-ban vallja be, s tekintettel arra, hogy ez az összeg az 1300 hektoliter szeszkontingens után hektoliterenként 2 K-t tesz ki, vagyis ugyanannyit, amennyit a pénzügyigazgatóság más esetekben alapul vett, s amelyet ez a bíróság is helyesnek elfogadott : a panaszost csupán évi 260 K tőkekamat- és járadékadó fizetésére lehetett kötelezni. 36. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójának megállapításánál a kétes követelések fedezésére tartatékalapba helyezett összegeknek a nyers jövedelemből való levonását a társaság csak kedvezményképen kérheti, s így a levonás megtagadása esetén jogsérelemről nem panaszkodhatik. (Közigazgatási bíróság 8961/1917. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet nem ad. Indokok: A panaszos bank azt tartja sérelmesnek, hogy az 1915. évi 14,786. sz. pénzügyminiszteri körrendelet ellenére az általa a kétes követelések fedezésére tartalékalapba helyezett 1000 K a nyers jövedelemből le nem vonatott. Minthogy azonban a panaszos által idézett pénzügyminiszteri körrendelet szövegéből nyilvánvaló, hogy említett körrendeletében a pénzügyminiszter is csak kedvezményképen engedi meg