Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. 35 3. és 23. §-ainak 2. pontjai szerint tehát ebben a percben be­állott a levél bélyegkötelezettsége. Az ily okból és ily módon le­rótt illeték visszatérítésére az a később bekövetkezett körülmény, hogy a per — a levelet felhasználó fél akaratából — tárgyalás nélkül megszüntettetett, nem szolgálhat törvényes alapul, mert azt a korábbi tényt, amely az illetékkötelezettséget előidézte, meg nem történtté nem teheti, s mert az ily feltételesen illeték­mentes kereskedelmi levélnek illetékkötelessé válását s az ez alapon járó illeték esedékességét a törvény egyáltalán nem köti ahhoz a teltételhez, hogy a bíróság a pert tárgyalta-e és a le­velet bizonyítékul értékelte-e, hanem egyedül ahhoz a tényhez, hogy az ily levél a bíróság előtt használtatott, illetve bemutatta­tott legyen. 27. A főügyletről kiállított okiratban foglalt bizto­síték adása illeték alá esik, ha maga a főügylet sem százalékos, sem fokozatos illetékkel meg nem róható. (Közigazgatási bíróság 13,743/1915. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak részben he­lyet ad és a panaszolt 3135 K illetéket 167 K 50 f-re leszállítja. indokok: Panaszos részvénytársaság megszerezvén gróf A. S. v—i birtokát, ennek kisebb részletekben való eladására tár­sas szerződést létesített az ingatlan addigi bérlőjével, H. D. kaposvári lakossal. A társaságba vitt vagyonbetétnek ez a vételár tekintetett, amelyen panaszos pénzintézet az ingatlanokat gróf A. S.-tól megszerezte és ettől az 1.003,000 K-t kitevő értéktől az illetékdíjjegyzék 89. tételének I. B. 2. b) pontja értelmében II. fokozat szerint járó illeték szabatott ki panaszos részvénytársaság terhére. Panaszos részvénytársaság azt vitatja, hogy a szóbanforgó társas szerződés csak az ingatlanok értékesítése tekintetében állapít meg társas jogviszonyt, anélkül, hogy a társaságba akár a részvénytársaság (panaszos) akár pedig H. D. vagyonbetétet vitt volna be, s így kizárólag csak fáradságuk (munkájuk) egye­sítéséről lehet szó, minélfogva a köztük létrejött társasági szer­ződés után az illetékdíjjegyzék 89. tételének I. B. I. pontja ér­telmében 10 K illeték fizetendő. A m. kir. közigazgatási bíróság a panaszosnak ezt az érve­lését helytállónak fogadja el ugyan, miután azonban a szóban­forgó társasági szerződés annak hét pontjából kitűnően 50,000 K iránt biztosítéki ügyletet foglal magában, panaszos részvénytár­sa

Next

/
Thumbnails
Contents