Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. 21 részletes, kimerítő újabb rendszer helyébe lépett az 1868. évi IXXXV1II. tc. 43. §-a alapján kifejlődött régi rendszernek és így ez a régi rendszer most már fenn nem tartható. Másodsorban pedig hivatkozott a miniszter arra, hogy nincsen olyan törvény, amely a segélyezésnek ezt a módját kötelezően előírná, törvénysértésről már csak ezért sem lehet szó. Az 1907 : XXVII. tc.-re pedig azért nem lehet hivatkozni, mert a megvont államsegély nem ennek a törvénynek alapján az abban a törvényben meghatározott célra engedélyeztetett. II. Ami mindenekelőtt a panasz kérelmi részét illeti: arra nézve ezúttal is megjegyzi a bíróság, hogy az 1 907 : LX. tc. 46. §-a rendelkezése értelmében — ha a panasznak helyet adna is — csak a megtámadott határozatot semmisíthetné meg, de semmi egyéb intézkedést nem tehetne, különösen nem utasíthatná panaszost igényével a rendes polgári peres útra már csak azért sem, mert a vitás igény közjogi természetű, amely felett a miniszter, mint az 1876 : XXVIII. tc. szerint legfőbb népoktatásügyi hatóság végső fokban dönt s döntésének eredménye — az 1907 : LX. tc. alapján esetleg igénybevehető jogorvoslaton kívül és a politikai felelősségrevonáson kívül egyéb úton meg nem támadható — el nem bírálható. Azonban a bíróság a város panaszát alaposnak ezúttal sem találta és annak helyet nem adott a következő okokból: A községi iskolák állami segélyezését eredetileg csak az 1868 : XXXVIII. tc. 43. §-a szabályozza. A szabályozásnak ez a módja — amint az a bíróság 4928/K. 1915. sz. ítéletében részletesen ki van fejtve — még nem volt kimerítő és emellett a szabályozás mellett az iskolát fenntartó község részére az államsegély akkor sincs feltétlenül biztosítva, ha a község ki is mutatná a segélyezésnek akkor még megkívánt egyedüli előfeltételét, vagyis azt, hogy a segélyre rászorult. Amint a közzélett rendelet-anyagból kitűnik: a miniszter ennek a törvényszakasznak alapján a) az iskola évi rendes fenntartási költségeinek fedezésére és b) iskolaépítés céljából engedélyezett államsegélyeket. A tanítói fizetések kiegészítésére szolgáló államsegély a községek részére eredetileg a fenntartási a) segélyekkel kapcsolatosan engedélyeztettek. A községi (és felekezeti) tanítói illetmények rendezésével kapcsolatosan azonban az 1893 : XXVI., az 1907 : XXVII. és az 1913 : XVI. tc.-ben a tanítói fizetés kiegészítésére az iskolafenntartó által igénybevehető államsegély mérve, feltétele, következménye és az engedélyezés módja tüzetesen és kimerítően