Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

33 Közigazgatási Döntvénytár. szabályoztatott és pedig annak feltétele akképen, hogy a segélyezés most már nem pusztán az iskolafenntartó anyagi helyzetétől, hanem ezenfelül még részint általános állami közérdekbőL részint különleges tanügyi szempontból megkívánt s pontosan meghatározott egyéb feltételektől is függővé tétetett. Az 1908 : XLVI- tc. pedig ezenfelül behozta a nem állami iskolák államsegélyezésének egy másik módját, amennyiben az eltörölt tan- és telvételi díjakért állami kárpótlást biztosított és pedig (4. §.) ugyanolyan feltételek és következmények mellett, mint amelyek a fizetéskiegészítő államsegélyre érvényesek. A községi iskolák állami segélyezésére vonatkozó ezekből a. törvényekből ugyan az tűnik ki, hogy a tanítói fizetés kiegészítésére igényelhető államsegély, valmint a tan- és felvételi díjakért adható kárpótlás-államsegély intézményszerűen van szabályozva és biztosítva. Elllenben a községi iskolák állami segélyezésének egyéb módjára nézve még ma sincs érvényben más törvényes rendelkezés, mint az 1868 : XXXVIII. tc. 43. §-a. Ebből azonban magából még nem következik, hogy a községi iskolák állami segélyezésének egyéb módja most már elavult s fenn nem tartható. A legutóbbi részletes állami költségvetésről szóló törvényben, nevezetesen az 1914 1915. évi állami költségvetésről szóló 1914 : XXVII. tc.-ben ugyanis a fizetéskiegészítő és a tandíjkárpótlás államsegélyekre vonatkozó megfelelő költségvetési kiadási tételeken felül — a költségvetés részletezése szerint — a községi iskolák építési segélyezése címén (Rendk. kiad. XI. fej. 14. cím), nemkülönben a községi iskolák általános segélyezése címén (Rendes kiadások XXI. íej. 20. cím) megtelelő hitelösszegek vannak a miniszter rendelkezésére bocsájtva, mely utóbbi hitelék nem lehetnek mások, mint amelyek az 1868 : XXXVIII. tc. 43. §-ában meghatározott célokra szolgálnak. Azóta felhatalmazási törvények alapján a fenti részletes költségvetési törvény szolgál az ország kormányzásának és igazgatásának zsinórmértékéül. A törvényhozás tehát még ezidőszerint az 1868 : XXXVIII. tc. 43. §-ában meghatározott célra hitelt bocsájt a miniszter rendelkezésére. Ennek a hitelnek íelhasználása tehát a miniszternek módjában állana. Minthogy azonban — amint azt a bíróság korábbi ítéletében már kimondotta — a hitel keretében engedélyezhető államsegély az iskolát fenntartó községek részére biztosítva akkor sincs, ha segélyre szorulnak és a hitel keretében az engedé-