Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

20 Közigazgatási Döntvénytár. delkezésére bocsájtott hitel keretében engedélyezhető ilyen állam­segélyek felosztása körül a miniszter teleló'ssége nem jogi, hanenr politikai felelősség. Ezt követőleg a miniszter a most megtámadott határozatá­ban az addig élvezett 4720 K államsegélynek még az 1915/1916. tanévre szóló utalványát megküldve, most már arról értesítette a várost, hogy az 1868 : XXXVIII. tc. alapján engedélyezett iskolafenntartási államsegélyt az 1915/1946-ik költségvetési év végével általánosságban beszünteti s fenntartási államsegélyt többé nem engedélyez, tekintettel arra, hogy a nem állami is­kolák ilyen természetű állami támogatása az 1907 : XXVII. és az 1913 : XVI. tc. szellemével nem egyeztethető össze, amennyi­ben az állami segélyezés most már csak a személyi illetmények­nek részben való átvállalásával történhetik. A város törvényhatósági bizottsága megbízásából a polgár­mester ez ellen a határozat ellen az 1907 : LX. tc. i. §-a alap­ján él újabb bírói panasszal, annak kimondását kérvén a bíró­ságtól, hogy a miniszter az 1907 : XXVII. tc. rendelkezéseit sér­tette meg akkor, amikor a város által 1868 év óta élvezett 4720 K államsegélyt az 1916/1917. tanévtől kezdve beszün­tette, aminek folytán — megfelelő közjogi rendelkezés hiányá­ban — jogosítva van a város a megvont államsegélyt az állam­kincstár ellenében polgári peres úton követelni. Ezt a kérelmet pedig a város lényegileg arra alapítja, hogy a miniszternek nem volt joga a város által évtizedeken át élve­zett és az állami költségvetésben fedezettel bíró államsegélyt tör­vényes ok nélkül megvonni. A miniszter ezt jogosan annyival kevésbé tehette, mert a megvont évi 4720 K átalányállamsegély annak idején figyelembe­vétetett a város kérelmére a községi elemi iskolai tanítók részére az 1907 : XXVII. és 1913 : XVI. tc. alapján utalványozott fizetés­kiegészítő államsegély megállapításánál is és így az átalány­államsegély megvonását az utóbb idézett törvények rendelkezései is gátolják. Ezzel szemben a miniszter vádiratában a panasz elutasítá­sát kérte. Elsősorban a miniszter arra hivatkozott, hogy az 1868. évi XXXVIII. tc. a községi iskolák állami segélyezését illetőleg még csupán általános kijelentést foglal magában, csupán az állami segélyezés elvét és lehetőségét állapítja meg, ellenben az azóta alkotott és érvényben álló törvények az állami támogatás telté­telét, módját, mérvét, következményét részletesen és kimerítően szabályozzák. Az állami támogatás ilyen módon kiépített rendszerében a

Next

/
Thumbnails
Contents