Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)
18 Közigazgatási Döntvénytár. engedélyező miniszteri határozat a panaszlónak e. cs. vasútvonala megépítésének és engedélyokiratának egyik előfeltétele volt s így azt az engedélyokirat kiegészítő részének kell tekinteni, amelyet utólag, egyoldalúlag módosítani, megváltoztatni vagy korlátozni nem lehet. A miniszter a panasszal szemben hatásköri kifogást tett. A bíróság ezt a kifogást alaposnak találta, mert: a m. kii*, államvasutak a panaszló helyiérdekű vasútnak üzletét nem kezelik, tehát a közigazgatási bíróság hatásköre szempontjából a törvénynek más rendelkezése szóba sem jöhet, mint a panaszló által felhívott 68. §-nak 2. pontja. E pont szerint a közigazgatási bíróság előtt eljárásnak van helye a miniszternek az ellen a határozata ellen, mellyel törvényes alap nélkül oly díjszabást létesít, mely ez engedélyesnek az engedélyokirat alapján szerzett jogaiba ütközik. A törvények ez a rendelkezése a díjszabás létesítésével szemben adja meg a védelmet, vagyis azzal az általános rendelkezéssel szemben, mely a díjtételek tekintetében a jogszabályt alkotja. Ettől lényegileg különbözik az az eset, mikor az válik vitássá, hogy egy bizonyos viszonylatban alkalmazni kell-e valamely kedvezményes díjszabást: vagyis, hogy ez a díjszabási rendelkezés vonatkozik-e arra a bizonyos esetre. Ez a kérdés már csak a jogszabály alkalmazásának kérdését öleli íel s mint ilyen nem tartozik annak a jogvédelemnek körébe, melyet a törvény tennebb idézett pontja a közigazgatási bíróság előtt ad meg. Már pedig a jelen ügyben, a fennebb előadott tényállás szerint, ez utóbbi kérdés vált vitássá és a miniszter ebben a kérdésben határozott. Ugyanis a miniszter a kedvezményes díjszabás létesítése felől tett 37,677/1909. sz. rendelkezést semmi tekintetben sem változtatta meg, sőt a most megtámadott határozatát ennek a rendelkezésnek alapján hozta és ennek a rendelkezésnek értelmezése útján jutott arra az eredményre, hogy az ott megszabott díjkedvezmény a szóban levő szállításokra nem vonatkozik. Világos tehát, hogy itt nem új díjszabás létesítéséről van szó, hanem az összes tényezők által érvényben levőnek elismert díjszabási rendelkezésnek konkrét esetekre való alkalmazhatósága a vitás.
