Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)
134 Közigazgatási Döntvénytár. ideje alatt a gyárhelyiség ajtaját és ablakait állandóan nyitva tartani; 2. köteles gondoskodni arról, hogy a jéggyártásnál használt gépek állandóan jól tömítve legyenek ; 3. a kénessavpalackokat a jéggyárban elhelyezni nem szabad és azokat más, kellően elzárt lágas helyiségben kell tartani. Végül kötelezte engedélyezést az eljárás során felmerült 39 korona 90 fillér költ-ég viselésére. Alispán úr 1916. évi november hó 3-án 28,773. szám alait hozott másodfokú iparhatósági véghatározatában ezt az elsőfokú véghatározatot helybenhagyta. Ezt a másodfokú véghatározatot a nevezett iparfelügyelő részéről törvényes határidőben előterjesztett felebbezés következtében felülbírálat alá vettem és ennek eredményéhez képest azt az alapul szolgált elsőfokú véghatározattal és eljárással együtt megsemmisítem és megállapítom, hogy a szóban levő jéggyár iparhatósági telepengedély nélkül felállítható. Elhatározásom okai a következők: A jelen esetben egy hengermalomhoz kfvülről hozzácsatlakozó kisebbszerű jéggvár létesítéséről van szó, mely a malommal, épületének toldalékos csatlakozásán kívül még csak annyiban áll összefüggésben, hogy a hajtóerőt a malomtól nyeri egy, a malomból a jéggyárba átvezetett transmissiótengely útján. Itt tehát voltaképen nem a malom átalakításáról vagy kibővítéséről van szó, hanem egy, — az erőközvetítéstől eltekintve — malomtól teljesen független ipartelep létesítéséről. Minthogy pedig a jéggyár felállítása iparhatósági telepengedélyhez kötve nincsen és a vegyészeti gyárak fogalmi körébe sem vonható s minthogy ennek létesítésével a malomtelep üzemében és berendezésében semminemű változás elő nem idéztetik, itt a telepengedélyezési eljárásnak sem lehet helye. Mindazonáltal tekintettel arra, hogy a bemutatott jéggyári tervezet a munkásvédelem követelményeinek meg nem felelő, az 1884. évi XVII. tc. 36. §-a alapján a most megsemmisített elsőfokú -véghatározatba 1—3. pontok alatt felvett kikötéseken felül még a következőket rendelem el: A jégkészílő helyiség a jelenlegi (5x5) m2 helyett (6X6) m3 alapterület mellett a környezet szintjével azonos padlómagasságúvá képezendő ki. A malomból átvezető közlőtengely áttörési helye (felnyílása) elszigetelendő, illetve eltömítendő; a gépek szíjkerekei és szíjhajtásai elburkolandók és végül a helyiség alsó és felső szellőző nyílásokkal is ellátandó. Az 1916. évi december hó 22-én 33,583. szám alatt kelt jelentésével felterjesztett iratokat idezárva azzal a felhívással kül-