Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. döm le, miszerint az elsőfokú iparhatóságot utasítsa, hogy a felmerült 39 korona 90 fillér költségnek ki által leendő viselése tárgyában hozzon újabb szabályszerű elsőfokú véghatározatot. Figyelmeztetni rendelem egyúttal az elsőfokú iparhatóságokat, utalással hivatali elődömnek 1911. évi november hó 12-én 76,211 /VI. A. szám alatt kelt rendeletére utalással, hogy a telepengedélyezési eljárásnak falragaszokon való meghirdetése az 1884. évi XVII. tc. 27. §-a értelmében nem mellőzhető. 152. A hitelesítés és a pontos mérés szempontjából kifogás alá eső mérlegek használata. (M. kir. kereskedelemügyi miniszter 99,437 1917. VI. A. sz.) Mult évi december hó 17-én 8280 kih. szám alatt kelt átiratára értesítem, hogy D. szabad királyi város tanácsának 1917. évi február hó 26-án 70 rbb. szám alatt hozott másodfokú ítéletet megfellebbezett és hatáskörömbe tartozó abban a részében, amelyben G. E. d—i lakost azért, mert a hitelesítés és a pontos mérés szempontjából kifogás alá eső mérlegeket használt az 1907. évi V. tc. 33. § a alapján 50 korona pénzbüntetésre, illetőleg behajthatatlansága esetében 3 napi elzárásra ítélte, felülvizsgáltam és ennek eredményéhez képest a következő harmadfokú ítéletet hoztam. A városi tanács ítéletének idézett részét a büntetés kiszabása tekintetében helybenhagyom, a minősítés tekintetében ellenben akképen változtatom meg, hogy terhelt cselekménye az 1907. évi V. tc. 15. § ába ütközik és a büntetés kiszabása a 32. §. b) pontján alapszik. Az 1907. évi V. tc. 33. §-ának a) pontja alapján ugyanis csak a szabályszerűen hitelesített és a törvényes kellékeknek más szempontokból meg nem felelő mértékek és mérőeszközök használata bírálható el. A jelen esetben a terhelt által használt mérlegek nem voltak szabályszerűen hitelesítettek és így azok használatát ebből a szempontból kellett elbírálni, ami mellett az, hogy a mérlegek még egyéb törvényes követelménynek, különösen a helyes mérésnek a szempontjából is kifogás alá estek, csak mint súlyosító körülmény vehető számításba.