Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. 127 tával együtt megsemmisítem és az alábbiak figyelembevételével új elsőtokú határozat hozatalát rendelem el. Indokok: A vármegye árvaszéke 6704/1917. sz. elsőfokú határozatával elutasította E. J. gyámot azzal a kérelmével, hogy kiskorú E. J. és Ö. gyámpénztárilag kezelt készpénzvagyonából 400,000 K értékű földhitelintézeli záloglevél vásároltassék, mert a vármegye gyámpénztárában az összesített pénzkezelési rend­szer van alkalmazásban, mely rendszernél az 1877: XX. tc. 288. és 291. §. rendelkezései az egyes árvák pénzének föld­hitelintézeti záloglevelekben való elhelyezését meg nem engedik. E határozatot a Közigazgatási Bizottság gyámügyi fellebb­viteli küldöttsége fentebb idézett másodfokú határozatával hely­benhagyta. A határozatokat meg kellett semmisítenem, mert a gyámsági törvénynek az elsőfokú határozatban is idézett §-ai értelmében csak az tartható kizártnak, hogy az összesítetten kezelt gyám­pénztár részére vásároltassék pénzintézeti záloglevél. Ellenben a törvény nem tiltja azt, hogy a gyámolt pénze az összesítetten kezelt gyámpénztárból esetleg elvonassék és azon a gyámolt egyéni tulajdonává váló záloglevelek vásároltassanak. Hogy a törvény ezt nem tiltja, ez következik egyebek között a gyámsági törvény 113. § ából is, mely arról szól, hogy a gyám vagy gondnok mely esetekben köteles a gyámhatóság jóvá­hagyását kikérni és amely esetek között számos olyan említtetik (üzletnyitás, ingatlan vétele, építkezés slb.), melyek rendszerint csak úgy valósíthatók meg, ha a gyámhatóság alatt állónak kész­pénzvagyonát fektetik be. De a gyámhatóság alatt állók érdekének sem felel meg az, hogy az összesített gyámpénztárba egyszer befizetett pénztőke a gyámhatóság alatt állás egész tartama alatt másba befektethető ne legyen, mert a gyámhatóság alatt állás évtizedekig is eltart­hat, ily hosszú idő alatt pedig a pénz értéke és jövedelmezősége kiszámíthatatlan esésnek van kitéve. A hozandó új határozatban tehát csupán azt kell majd mér­legelnie a gyámhatóságnak, hogy a törzsvagyon állagának szóban lévő átalakítása a kiskorúakra nézve előnyös-e. E határozatom közlendő az érdekeltekkel. 145. Utólagos házasság által való törvényesítésnek megállapítása és anyakönyvi feljegyzése, ha az anya tagadja, hogy a gyermek férjétől származik.

Next

/
Thumbnails
Contents