Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

/ 106 KÖ2igazgatási Döntvénytár. szos egylet épületeit, — amelyekre nézve a mentesség a régi kázadótörvények hatálya alatt elismertetett, — a mentesség az 1909 : VI. tc. értelmében többé meg nem illeti. A panaszos a házadómentesség elismerését igényli, mert azt részére a közigazgatási bíróság már ítéletileg megállapította és így — tekintettel arra, hogy az 1909 : VI. tc. visszaható erővel felruházva nincs — és tekintettel arra, hogy az épületek rendeltetésében időközben változás be nem állott, a mentességet elvonni nem lehet. Az a körülmény, hogy az épület konstrukciója, használati jellege 1903. év óta az új törvény életbelépte után sem változott, nem vitás ugyan, mégis ennek dacára nem lehetett az 1903. évben elismert adómentességet az új törvény hatálya alatt is fenntartani a következő okokból: Az állandó adómentességek kérdésében — , az ideiglenes házadómentességtől, mely törvényileg meghatározott időre szól, eltérőleg — rendszerint akkor történik határozat, mikor az illető adó kivettetik. A házadó mindenkori kivetésénél nemcsak azt kell eldönteni, hos;y mekkora az adóalap, minő kulcs alapján és összegben kell az adót kivetni, hanem egyszersmind — kifejezetten, vagy hallgatag — el kell dönteni azt is, hogy fenntorognak-e az adóztatás idejében az állandó mentességnek törvényben biztosított feltételei, illetve a kiderített haszonérték egészben vagy részben adó alá vonható-e? Bár az 1912 : LIII. tc. 37. §-a 4. pontja kifejezetten elismeri nemcsak a közigazgatási bírói ítéletnek, hanem az alakilag jogerős közigazgatási határozat anyagi jogerejét is, figyelemmel arra, hogy az 1909 : VI. tc. 43. §-a értelmében a házadó évenkint vettetik ki, ítélt dolgot csak a határozat közvetlen tárgya, vagyis az képez, hogy a határozatban körülírt időre jár-e az adó s ha igen, mennyi s így a mentesség kérdésében hozott határozat joghatálya sem terjedhet tovább, miből okszerűleg következik, hogy új kivetéseknél — s annál inkább az új törvény életbeléptekor — nemcsak maga az új adó, hanem az azzal legszorosabb kapcsolatban levő állandó mentesség kérdése is, az adóval együtt ismételt elbírálás tárgyává tehető. Mindezek alapján, tekintettel arra, hogy az 1909: VI. tc. rendelkezései szerint a panaszos egyesületet a megtámadott határozatokban helyesen kifejtett indokok szerint az állandó mentesség meg nem illeti, a panaszt elutasítani kellett.