Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. 91 gadja, arra a meghatalmazási bélyeget le kell róni, azonban a bélyeg átírása ebben az esetben nem kötelező. (Közigazgatási bíróság 9626/1916. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet adva, az illeték törlését elrendeli. indokok: A váltóra vezetett ((Behajtás végett Dr. E. M. ó-i ügyvédnek)) szövegű forgatmány nem tekinthető meghatalmazásnak, hanem a váltótörvény 15. §-ában körülírt forgatmánynak, amely — tekintettel arra, hogy a váltó I. fokozatú illeték alá esett, — az ill. díjj. 79. tét. o. pontjának rendelkezése szerint leltétlenül illetékmentes. Ennek a forgatmánynak alapján a forgatmányos arra volt jogosult, hogy a váltótörvény fent idézett szakasza alapján a váltót a maga nevében perelje. A forgatmányos dr. E. M. azonban nem a maga nevében, hanem a panaszos részvénytársaság nevében perelt s a forgatmányt egyúttal meghatalmazás gyanánt is használta s a perbíróság azt mint ilyet elfogadta. Ezáltal beállott az a kötelezettség, hogy a meghatalmazásnak elfogadott forgatmányon a meghatalmazási illeték lerovassék s a panaszos ennek az utólagosan beállott kötelezettségnek eleget is tett, tehát bélyegrövidítés esete nem forog fenn. A lerovott meghatalmazási bélyeg keresztülírásának elmaradása a jelen esetben mulasztást nem képez, mert az okirat (a forgatmány) kiállításakor bélyegmentes volt s az utólag rovandó bélyeget az illetékszabályok 22. §. 3. pontjának elvi rendelkezése szerint átírni nem kell. 89. Aki a bírósághoz intézett beadványában általános meghatalmazására hivatkozik, a meghatalmazási illetéket akkor is köteles leróni, ha a meghatalmazás alaki hiányai miatt annak alapján eljárni joga nem volt. (Közigazgatási bíróság 20,450/1915. P. sz.>