Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

Közigazgatási Döntvénytár. 53 egyéb módosítások után terjessze a birtokossági közgyűlés elé. így határoztam, mert a legelőrendtartás idézett szakasza értelmében a birtokossági névjegyzék megállapítása iránt s az arra vonatkozó felszólalások felett elsősorban a birtokossági közgyűlés hivatott határozni s a hatósági beavatkozásnak addig nem lehet helye, míg az érdekelt birtokosság közgyűlésében az üggyel nem foglalkozott. 49. Ha a gazdasági cseléd kötelessége teljesítését megtagadja; a gazda a szolgálati viszonyt felmondás nélkül felbonthatja és a cselédtől kártérítést követelhet, de ebből az okból a cseléd ellen kihágási eljárás nem indítható. (Földmivelésügyi miniszter 1912. évi 60,748. sz. határozata.) F. vármegye alispánjának K. J. gazdának K. J. gazdasági cseléd elleni kihágási ügyében hozott másodfokú ítéletet terhelt cseléd fellebbezésére az 1901: XX. tc. 13. §-a, illetőleg az 1907 : XLV. tc, 62. § a alapján felülbíráltam és annak eredményéhez képest a hivatkozott ítéletet abban a részében, mellyel az 1907: XLV. tc. 17. §-ába ütköző s az 57. §. alapján büntetendő kihágás miatt K. J. terhelt 50 K pénzbüntetésre ítéltetett, az alábbi indokoknál fogva mégis azzal a kiigazítással, hogy a panaszolt cselekmény az 1907: XLV. tc. 48. és 17. §-aiba ütköző és az 57. §. I. pontja alapján büntetendő kihágás tényálladékát állapítja meg és hogy azt a kihágást terhelt cseléd a szolgálatból jogtalanul történt kilépésével követte el, helybenhagyom; a másodlokú ítéletnek azt a részét pedig, mellyel terhelt cseléd a gazda javára 60 K 5 f kártérítés megfizetésére köteleztetett, feloldom, s e részben az elsőfokú hatóságot az ügy újabbi tárgyalására és a kifejlendőknek megfelelő új véghaiározat hozatalára utasítom. így kellett ítélnem a következő okokból. Terhelt cseléd a tárgyalási iratok alapján megállapítható tényállás szerint mult évi augusztus 7-én az engedelmességet a gazda intézkedésre jogosított megbizotijával szemben megtagadta, majd a szolgálatot elhagyta. Ha a cseléd kötelességének teljesítését megtagadja, a gazdának az 1907: XLV. tc. 45. § ának e) pontja értelmében ahhoz van joga, hogy a szolgálati viszonyt felmondás nélkül felbonthatja és a cselédtől kártérítést követelhet, de ez alapon a cseléddel szemben kihágási eljárás nem indítható. Eszerint terhelt ellen a kötelesség teljesítésének megtagadása miatt kihágás